Államátalakítás

Egyelőre titok, mivel vette rá Solana (jobbra) Djukanovicsot, hogy lemondjon a függetlenségi népszavazásrólReuters-felvételA megállapodást Vojiszlav Kostunica jugoszláv államfő, Zoran Djindjics szerbiai miniszterelnök, Milo Djukanovics montenegrói elnök, Filip Vujanovics montenegrói kormányfő, Miroljub Labusz jugoszláv miniszterelnök-helyettes és Solana írta alá. Kostunica elégedetten nyilatkozott az egyezményről, amely –„politikai megállapodás, s lefekteti Szerbia és Montenegró sok tekintetben új kapcsolatainak kereteit”. Az egyezményről véleményt kell mondania a jugoszláv, a szerb és a montenegrói parlamentnek. A szerződés az új állam alkotmányában ölt majd testet, amelyet jugoszláv, szerb és montenegrói közös kormánybizottság dolgoz ki.

A megállapodás értelmében a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság neve a jövőben Szerbia és Montenegró lesz. A közös államnak lesz kormánya, parlamentje és elnöke, a megállapodás meghatározza a választások pontos módját. Az egyezmény szerint hároméves átmeneti időszak után mindkét tagköztársaságnak joga van felülvizsgálnia államjogi státusát, és kilépni a közös államból. A két tagköztársaság szoros szövetségben alakítja ki védelmi és külpolitikáját, de külön gazdasága, pénze és vámszerve lesz. Az egyezmény feltételezi, hogy Montenegróban nem tartják meg a május elejére beharangozott függetlenségi népszavazást.

Djukanovics azt mondta, a megállapodással „biztosítva vannak Montenegró érdekei, a köztársaság megőrizheti az eddig elért gazdasági reformokat”. Az egyezmény szavatolja Montenegró érdekeit a nemzetközi intézményekben, és nem veszélyezteti a polgárok jogát ahhoz, hogy az átmeneti időszak után véleményt nyilvánítsanak saját jövőjükről. Solana a térség stabilitása felé tett előrelépésnek nevezte a megállapodást. Azt hangoztatta, hogy a megállapodás aláírásával új fejezet kezdődik Szerbia és Montenegró életében, amely végül elvezeti mindkét országot az EU-tagsághoz.