<p>Noha Amerika a szövetségi képviselőház egészéről, valamint sok állam kormányzójáról és törvényhozásáról is dönt a kedden megkezdődött "félidős" választásokon, azok legfőbb tétje az, hogy kié legyen a szenátus feletti ellenőrzés.</p>
Akár két hónapig is függőben maradhat, hogy ki irányítsa a szenátust
Washington |
Bár a szavazatszámlálást a legmodernebb technika segíti, nem kizárt, hogy a válaszra több mint két hónapig kell majd várni. A közvélemény-kutatásokból elemzők szerint az derül ki, hogy a képviselőházban már eddig is többségben lévő republikánusok tovább fognak erősödni a szövetségi törvényhozásban és jó esélyük van arra, hogy a szenátusban is átvegyék az ellenőrzést. Ehhez arra lenne szükségük, hogy a szenátusban hat mandátumot elhódítsanak a demokratáktól. Nem biztos azonban, hogy már kedd éjjelre vagy szerda hajnalra kiderül, hogy ez sikerült-e nekik, mert Louisianában és Georgiában december 6-án, illetve január 6-án második fordulóra lesz szükség, ha az egyik jelölt sem éri el a szavazatok 50 százalékát. A választási kampány kiélezett finisében ráadásul a jelöltek támogatottsága sok helyen kiegyensúlyozottabbá vált. Noha a mérések az elmúlt hónapokban egyértelműen a republikánusok megerősödését jelezték előre, az utolsó napokban, több millió dolláros költséggel felrobbantott "kampánybombák" sorozata, valamint a választóknak a hivatalban lévő politikusokkal szemben érzett csömöre váratlan fordulatokat is hozhat. Szakértők ezzel kapcsolatban a képviselőházi republikánus többség vezetője, Eric Cantor hidegzuhanyszerűen sokkoló júniusi előválasztási vereségére szoktak hivatkozni. Kedden 100 szenátusi mandátum közül 36-ról szavaznak. Ezek közül legkevesebb 9 olyan van, amelyek sorsa még bizonytalan. Az esélylatolgatásokat bonyolítja, hogy az elnökválasztások 55-65 százalékával szemben a "félidős" választásokon a jogosultak csupán 39-42 százaléka vesz részt. Ez Barack Obama elnök 2012-es újraválasztásakor mintegy 130 millió ember részvételét, 2010-ben azonban, amikor a republikánusok magukhoz ragadták a képviselőházi többséget, csak 90 millió voksolásra kész amerikait jelentett. A szavazóhelyiségek kedd reggeli megnyitását megelőzően egyébként 16,4 millióan már személyesen vagy levélben előre leadták szavazatukat, de az 1,19 milliárd dollár ellenére, amit idén televíziós politikai hirdetésekre fordítottak, a választói érdeklődés csekély. Ha igaza lesz a prognózisok zömének, a keddi szenátusi választás nyomán csekély republikánus többség jöhet létre a szövetségi törvényhozás felsőházában. Ez elegendő lesz ahhoz, hogy ők határozzák meg a napirendet és keresztülhúzzák az elnök személyi döntéseit, ám kevés a törvénytervezetek akadálytalan jóváhagyásához. Vagyis módosult felállásban ugyan, de a jelek szerint folytatódik majd a washingtoni merev, kontraproduktív és a választók körében rendkívül népszerűtlen szembenállás - az elnök mozgásterének további szűkülése mellett. A nap biztosnak tűnő eredménye, hogy Dél-Karolinában választások fogják megerősíteni posztján az amerikai Dél első afroamerikai szenátorát, Tim Scottot. A politikus ma is a szövetségi felsőház tagja, de kormányzói kinevezés révén lett azzá, miután elődje, Jim DeMint átvette egy republikánus agytröszt irányítását. Scott mindössze az ötödik fekete politikus, akit beválasztanak az Egyesült Államok szenátusába.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.