A Vizsolyi Biblia 425. évfordulójára emlékeztek

Jeles egyháztörténeti eseményre emlékeztek a hétvégén Vizsolyban, amely egyúttal a magyarság számára is meghatározó: 425 évvel ezelőtt, 1590. július 20-án fejezték be az első teljes, magyar nyelvre fordított biblia nyomtatását.

Károli Gáspár a biblia magyar nyelvre fordítását 1586-ban kezdte meg Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Dobó István erdélyi vajda támogatásával, több református lelkésztársa segítségével. A Károli-biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdte el és 1590. július 20-án fejezte be Mantskovits Bálint, a 16. század egyik legjelentősebb magyar nyomdásza. Ez alatt az időszak alatt 700–800 példány készült. Mára 54 példány maradt fenn, ebből 24 van Magyarországon, az egyik a vizsolyi templomban látható.

A hungarikumok sorába ez év januárjába került a Vizsolyi Biblia, amely nemcsak a magyar reformáció megerősödését és a könyvnyomtatás meghonosodását, hanem az irodalmi magyar nyelv tökéletesedését is jelentette, hatása a magyar nyelv alakulására szinte felmérhetetlen.

A jeles évforduló alkalmából a Rákóczi Zsigmond fejedelem egykori kúriájában kialakított Vizsolyi Biblianyomtató Műhelyben, egy 16. századi technikával működő, vízimalom-meghajtású, rongypapírt gyártó manufaktúrában, korhű nyomdagépen elkészül a Vizsolyi Biblia fakszimile kiadásának első példánya. A tervek szerint 2017-re, a reformáció 500. évfordulójára kétszáz darabot állítanak elő a 21. századi „ősnyomtatványból”. (MTI, as)