A válság első tünetei

A DPA állításának alátámasztására idézett az iraki külügyminisztérium közleményéből, amely teljesen fölöslegesnek nevezte a bagdadi El-Szudzsud palota keddi átkutatását. „A következő napok majd megmutatják, vajon az ellenőrök kitartanak-e semleges hozzáállásuk mellett, vagy pedig engednek a brit és amerikai részről érkező nyomásnak” – áll a közleményben. A bagdadi külügy hazugsággal is vádolta a brit kormányt, nyilatkozatában hazugságok gyűjteményének minősítve a Londonban hétfőn közzétett brit kormányjelentést az emberi jogok megsértéséről Irakban. Egyébként épp a bagdadi nyilatkozat előtt minősítette jónak az ENSZ-ellenőrök és az iraki hatóságok együttműködését Kofi Annan ENSZ-főtitkár. Az ellenőrök tegnap is folytatták munkájukat, ét létesítményt kerestek fel, egy atomfegyver-kutatással foglalkozó intézetet, valamint egy korábbi vegyifegyver-gyártó üzemet, amelynek berendezéseit és raktárkészletét a világszervezet szakértői az előző vizsgálatok során, az 1990-es évek végén megsemmisíttették.

A török külügyminisztérium tegnap úgy foglalt állást, hogy Törökország nem adott engedélyt légitámaszpontjainak igénybevételére egy Irak elleni támadáshoz. A minisztérium ezzel visszatáncolt a tárcát vezető Yasar Yakis keddi kijelentésétől. A miniszter – a brit kollégájával folytatott eszmecsere után – kijelentette: hazája kész együttműködni az Egyesült Államokkal, s az együttműködés a török légtér megnyitását és a támaszpontok rendelkezésre bocsátását jelenti. A tárca közleménye azonban rámutat: Yakis keddi nyilatkozata nem értelmezhető Törökország beleegyezéseként.

Oroszország elutasította az USA-nak azt az ajánlatát, hogy vitassák meg együttműködésük lehetőségeit egy Irak elleni hadművelet esetére. Az ITAR-TASZSZ jól értesült washingtoni forrásokra hivatkozó jelentése szerint az amerikai fél számos más ország mellett Oroszországhoz is azzal a kéréssel fordult, hogy „már most gondolkozzon ilyen együttműködésről, de Moszkva erre nem volt hajlandó”. Az említett forrás tudomása szerint az orosz fél kijelentette: szükségesnek tartja, hogy jelenleg teljes mértékben az ENSZ 1441-es számú BT-határozatának végrehajtására és a nemzetközi ellenőrök hatékony munkájának biztosítására összpontosítson. Az USA eddig csak Németországtól és Franciaországtól kapott habozó választ. Moszkva az elmúlt hónapokban többször is kifejtette, hogy ellenzi az Irak elleni támadásra vonatkozó amerikai–brit terveket. Mindazonáltal hivatalosan nem zárta ki, hogy a fegyverzetellenőrök missziójának kudarca esetén részt vegyen egy ilyen hadműveletben, ha azt a BT is jóváhagyja.

Washington azt javasolja a BT-nek, hogy egyelőre csak két héttel hoszszabbítsa meg a világszervezet – tegnap éjfélkor lejárt – iraki humanitárius programját, s addig tisztázzák azoknak az áruknak a listáját, amelyeket a bagdadi kormány csak a világszervezet külön engedélyével importálhat.