A vád halált, a védelem életfogytiglanit kért Carnajevre

A 21 éves Carnajevre csak a tanácskozásra visszavonult, 12 tagú esküdtszék egybehangzó döntése esetén szabják ki a halálbüntetést. A legsúlyosabb büntetés kihirdetése esetén az ügyvédek fellebbezni fognak.       A 2013. április 15-i bostoni kettős robbantásban hárman - köztük egy 8 éves kisfiú - életüket vesztették, 264-en pedig megsebesültek. A merényletet Dzsohar bátyjával, Tamerlan Carnajevvel követte el, aki később a rendőrséggel vívott tűzharcban életét vesztette. Ez volt a legsúlyosabb terrortámadás, amelyet amerikai területen 2001. szeptember 11. után elkövettek.    A fivérek a robbantás után néhány nappal egy rendőrt is agyonlőttek.     A per első szakaszában, amelynek célja Carnajev bűnösségének megállapítása volt, az esküdtszék az ellene felhozott mind a 30 vádpontban elmarasztalta őt. Ezek között 17 miatt is halálra ítélhetik. Egyebek között négyrendbeli gyilkosságban, összeesküvésben és tömeges halált okozó fegyverhasználatban találták bűnösnek.    A per második szakaszában, amelyből immár csak az esküdtszék döntése és az ítélet kihirdetése maradt hátra, a kiszabandó büntetés mértékét kell megállapítani.    "Nem szeretek ártatlan embereket ölni, de ebben az esetben ez megengedett, mert Amerikát meg kell büntetni" - idézte záróbeszédében Steven Mellin helyettes szövetségi ügyész Carnajev szavait, amelyeket a vádlott nem sokkal az elfogása előtt jegyzett fel, egy motorcsónakban rejtőzködve.      Megismételte, hogy Carnajev meggyőződéses terrorista, aki politikai álláspontjának megjelenítése érdekében gyilkolt válogatás nélkül. Mellin közvetlenül a robbantás után készült véres felvételekkel érzékeltette a merénylet borzalmait és azt hangoztatta, hogy az elítélt számára nem volt elegendő pusztán a gyilkolás, darabokra akarta szaggatni az áldozatait.     Judith Clarke védőügyvéd, miközben elismerte, hogy Dzsohar Carnajev elkövette az összes bűncselekményt, amelyben elmarasztalták, záróbeszédében ismételten azzal érvelt, hogy védence, akinek szülei 2012-ben visszaköltöztek Oroszországba, a dzsihadista bátyja befolyása alá került, aki vezető szerepet játszott mind a robbantásban, mind a rendőrgyilkosságban.    Clarke szerint Carnajev "nem a legrosszabbak legrosszabbika", márpedig a halálbüntetést az olyanoknak szánták. Hangsúlyozta, hogy a tényleges életfogytiglani ítélet egyszerre jelentene igazságszolgáltatást és kegyelemgyakorlást is, és az egyúttal segítséget jelentene az áldozatok hozzátartozóinak is, akinek nem kellene végigszenvedniük a több évig tartó, a közfigyelem által kísért fellebbezési folyamatot.