A szerb etnikai tisztogatás magyar áldozataira emlékeztek a Vajdaságban

Az idén a 16. keresztet állították fel a Vajdaság dél-bácskai körzetében található, zömében szerbek által lakott Csúrog (Curug) melletti sintérgödörnél, ahol a hozzátartozók az 1944-es magyarellenes megtorlások áldozataira emlékeztek. Az elmúlt másfél évtizedben felállított mindegyik keresztet ismeretlenek megrongálták és elvitték a helyszínről.

Teleki Júlia a szervezők nevében emlékeztette a jelenlévőket az egy évvel ezelőtt elhangzott ígéretekre, miszerint összefogva, közösen mindent megtesznek azért, hogy a sintérgödörnél – ahova a kivégzetteket elhantolták – emlékpark és kegyhely létesüljön.

A megemlékezésen beszédet mondott Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, aki hangsúlyozta, hogy az emlékezés az élet fontos része, és leginkább családi jellegű, egy esetet kivéve: amikor a nemzet mártírjaira emlékezünk.

A legnagyobb vajdasági magyar párt elnöke elmondta, hogy a Vajdaságban 15 éve több mint húsz helyen tartanak rendszeresen megemlékezéseket a második világháború végén szerb fegyveresek által megölt, becslések szerint 30-50 ezer magyarról.

Emlékeztetett arra, hogy az utóbbi hónapokat leszámítva, nem volt szerb politikus, "akivel beszélni lehetett az 1944-es eseményekről". Szerinte a két köztársasági elnök, Sólyom László és Boris Tadic Budapesten, október 12-én bejelentett megállapodása a szerb-magyar történészbizottság felállításáról "a holtpontból való kimozdulást jelenti".

Fontosnak tartotta a gondolat megérését a múlt feltárására Nagy Ferenc, a Magyar Köztársaság szabadkai főkonzulja. Egyben kiemelte, hogy a két köztársasági elnök találkozójának üzenete biztató, a békés együttélés előfeltétele a múlt lezárása, a tények feltárása, szakmai szinten, a politika kizárásával.

Az ugyancsak felszólaló Becsey Zsolt (Fidesz), volt európai parlamenti képviselő első lépésként fontosnak nevezte a történészi vegyes bizottság megalakulását, de szerinte a megbékéléshez vezető úton a magyar fél már beismerte, és már a háború alatt feltárta az elkövetett atrocitásait. Ezért is lenne nagy szükség arra is, hogy feltárják a szerb fél megtorlásait is. "Tisztázatlan morális tudattal nem lehet Európát építeni. Amíg a tisztázatlanság fennáll, megosztható a régió" - vélte Becsey Zsolt.