Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa új testület felállításáról döntött csütörtökön, amelynek a feladata egyebek mellett a mianmari rohingja kisebbség ellen elkövetett legsúlyosabb bűncselekmények ügyében olyan bizonyítékok gyűjtése, amelyeket felhasználhatnak a bíróságokon.
Az Európai Unió és az Iszlám Együttműködés Szervezete (ICO) javasolta határozatot a tanácsban jelenleg ülésező 47 állam közül 35 támogatta, hárman - Kína, a Fülöp-szigetek és Burundi - ellene szavaztak, hét ország pedig tartózkodott. Venezuela és Kuba nem szavazott.
Rolando Gómez, a tanács szóvivője közölte, hogy most első ízben hoztak létre hasonló testületet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában.
A tanács döntését az ENSZ-közgyűlésnek is jóvá kell hagynia.
A szavazásra azután került sor, hogy az ENSZ mianmari tényfeltáró missziója augusztus végén jelentést tett közzé, amelyben a nyomozók kérik, hogy az egykori Burma vezető tábornokait, közöttük Min Aung Hlaingot, a hadsereg főparancsnokát állítsák nemzetközi bíróság elé az Arakán államban elkövetett "népirtás", illetve az Arakán, Kacsin és Sin államokban elkövetett emberiesség elleni és háborús bűnök miatt.
Az ENSZ-misszió jelentésében kérte a Biztonsági Tanácsot, hogy tegyen feljelentést a Nemzetközi Büntetőbíróságnál vagy hozzon létre ad hoc nemzetközi bíróságot, sújtsa célzott szankciókkal e bűntettek elkövetőit és vezessen be embargót a fegyvereladásokra.
2017-ben több mint 700 ezer moszlim rohingja menekült Bangladesbe, miután a mianmari hadsereg offenzívát amiatt, hogy rohingja lázadók határállomásokra támadtak. Az ENSZ "etnikai tisztogatásnak" minősítette a megtorló akciót, amit a mianmari hatóságok elutasítottak.
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.