A novemberi NATO-csúcson vár döntést Rasmussen a rakétavédelem ügyében

A rakétafenyegetettség világos, hiszen a világ több mint harminc országa rendelkezik ballisztikus rakétával, vagy igyekszik szert tenni ilyen fegyverekre, és ezen országok közül többen már most képesek lennének elérni Európa területét - mondta hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján az atlanti szövetség főtitkára.

Rasmussen szerint a NATO-nak az Egyesült Államok és Európa közötti transzatlanti összefogás jegyében úgy kell továbbfejlesztenie a meglévő rakétavédelmi képességeit, hogy azokkal ne csupán a csapatokat, hanem a lakosságot is meg lehessen oltalmazni.

Korábban ismertetett számítások szerint a tagállamoknak összesen mindössze 200 millió eurót kellene áldozniuk arra, hogy a már meglévő rendszereket összekapcsolják, a védelmi rendszerek által lefedett területet lényegében egész Európára kiterjesszék. A főtitkár azt szorgalmazza, hogy a NATO kezdeményezze Oroszország bevonását is a közös rakétavédelmi rendszerbe.

A NATO november 19-20-án csúcstalálkozót tart Lisszabonban, és Rasmussen meghívta Dmitrij Medvegyev orosz elnököt is. Moszkvából egyelőre nem érkezett válasz, hogy készek-e részt venni a lisszaboni találkozón.

A NATO-országok külügy- és védelmi miniszterei csütörtökön tanácskoznak Brüsszelben, és ott előzetesen megvitatják a lisszaboni csúcs legfőbb napirendi pontja, a NATO új stratégiai koncepciójának a tervezete mellett a rakétavédelem, valamint az atlanti szervezet belső reformjának ügyét. A miniszterek azonban - derült ki Rasmussen szavaiból - még nem döntenek véglegesen a rakétavédelemről, így a novemberi csúcsra sem tudják azzal invitálni az oroszokat, hogy ott egy már elhatározott tervhez való esetleges csatlakozásukról lenne szó.

"A rakétavédelem nem helyettesíti a nukleáris elrettentést" - szögezte le újságírói kérdésre válaszolva Rasmussen. Mint mondta, a NATO atomfegyverektől mentes világos szeretne, de amíg léteznek ilyen fegyverek, addig a NATO-nak is meg kell őriznie nukleáris képességét.

Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy az atlanti szövetség tudatosan fenntartja a "konstruktív kétértelműség" gyakorlatát. Ez azt jelenti, hogy bizonytalanságban kívánják tartani a potenciális ellenfelet a NATO várható reagálását illetően. Ezért semmilyen elképzelhető fenyegetésfajtával vagy támadástípussal kapcsolatban nem közlik előre, hogy miként fogják azt minősíteni, tehát hogy olyan fenyegetésnek tekintik-e, amely mintegy automatikusan kiváltja az alapító okirat kollektív védelemről szóló 5. cikkelyének életbe lépését, a kollektív védelmi lépések megtételét. Vonatkozik ez az újszerű biztonsági kihívásokra is: kérdésre válaszolva Rasmussen elmondta, hogy a számítógépes rendszerek elleni esetleges támadásról sem lehet előre megmondani, vajon kiváltja-e az ötödik cikkely alkalmazását.