A német SPD és a CDU/CSU is legkésőbb karácsonyra kormányt alakítana

A ZDF országos köztelevízió által szervezett pártvezetői fórumon Olaf Scholz SPD-s kancellárjelölt és a CDU/CSU jelöltje, Armin Laschet egyaránt megerősítette, hogy a következő szövetségi kormány vezetője akar lenni, és nem kívánja folytatni a nagykoalíciót, a CDU/CSU és az SPD 2013-ban kezdett közös kormányzását.

Mindketten a Zöldekkel és a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP) kívánnak együttműködni.

Christian Lindner, az FDP elnöke kijelentette, hogy mivel pártja és a Zöldek programja között vannak a legnagyobb eltérések, ezért először nekik kell megállapodniuk arról, hogy miként kormányozhatnak együtt. Ez azért is jó megoldás lenne, mert éppen a liberálisok és a Zöldek küzdöttek leginkább a fennálló viszonyok megváltoztatásáért, a CDU/CSU és az SPD pedig kormányon volt az utóbbi években.

Annalena Baerbock, a Zöldek társelnöke és kancellárjelöltje egyetértett a javaslattal. Hangsúlyozta, hogy a következő kormányt alkotó pártoknak nem a programok közötti átfedések minimumára, a „legkisebb közös többszörösre” kell építeniük az együttműködést, hanem arra kell vállalkozniuk, hogy elindítsák Németországot a két évtizeden belül elérendő klímasemlegesség felé.

Christian Lindner rámutatott, hogy a CDU/CSU gyengülésével már egy nagy néppárt sem maradt, a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták támogatottsága is 25 százalék körül van, azaz mindenképpen olyan kancellárja lesz Németországnak, akire a választók 75 százaléka nem szavazott.

Ugyanakkor „jó hír”, hogy a széleken álló pártok gyengültek, és a társadalom közepét képviselő erők erősödtek a Bundestag-választáson.

Armin Laschet hangsúlyozta, hogy nem kíván lemondani a CDU-elnöki tisztségről, annak ellenére sem, hogy pártja és a bajor testvérpárt szövetsége minden korábbinál gyengébben teljesített, hanem pártelnökként kívánja folytatni a kormányalakítást célzó megbeszéléseket, majd később a koalíciós tárgyalásokat.

Mint mondta, az lesz kancellár, aki többséget tud szervezni maga köré a Bundestagban. Ezért ezzel a kérdéssel kell foglalkozni, és nem a pártokban betöltött tisztségekkel.

Olaf Scholz a szociáldemokraták kormányalakítási szándékát indokolva a többi között kiemelte, hogy az SPD, a Zöldek és az FDP erősödött a választáson, „mások viszont nem”.

Azzal kapcsolatban, hogy a kormányalakítás a legutóbbi, 2017-es választás után rekordhosszú ideig, 172 napig tartott, a szociáldemokrata és a kereszténydemokrata jelölt is kiemelte, hogy ezúttal jóval hamarabb, legkésőbb karácsonyig le kell zárni a folyamatot.

A részeredmények alapján készített késő esti eredménybecslések szerint az SPD a szavazatok 25,8–26 százalékát szerezhette meg, bő öt százalékponttal előrelépve a 2017-es – történelmi mélypontot jelentő – 20,5 százalékhoz képest.

A CDU/CSU 24,2-24,5 százalékos eredménnyel végezhetett a második helyen. Ez jelentős csökkenés a négy évvel korábbi 32,9 százalékhoz képest, és a legrosszabb eredmény a Bundestag-választáson 1949 óta induló pártszövetség történetében.

A Zöldek 13,9-14,3 százalékon állnak a két országos köztelevízió (ARD, ZDF) megbízásából készített eredménybecslések szerint, ez bő másfélszerese a 2017-ben elért 8,9 százaléknak.

Az FDP 11,5–11,7 százalékot szerezhet a négy évvel ezelőtti 10,7 százalék után.

A jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párt elveszítette támogatói számottevő részét, a 2017-es 12,6 százalék után a szavazatok 10,5-10,6 százalékát gyűjtötte össze, és akárhogy is alakul a kormányalakítás, biztosan nem lesz a Bundestag legnagyobb ellenzéki frakciója.

Jelentősen gyengült a balközép SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) is, amelynek választói támogatottsága a négy évvel korábbi 9,2 százalék után 5 százalékra, a parlamenti bejutási küszöb szintjére süllyedt.