A német államfő egyeztet a pártvezetőkkel, a Bundestag elnöke szerint nincs válság

Frank-Walter Steinmeier elsőként a Zöldek két társelnökével, Simone Peterrel és Cem Özdemirrel tárgyalt hivatalában, majd a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) elnökét, Christian Lindnert fogadta. A megbeszélésekről nem szivárogtak ki részletek.

Az államfő szerdán a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökével, Horst Seehofer bajor kormányfővel tárgyal, csütörtökön pedig a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetőjével, Martin Schulzcal. Angela Merkel kancellárral, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökével már hétfőn tárgyalt, néhány órával azután, hogy az FDP kivonult a CDU/CSU pártszövetséggel és a Zöldekkel kezdett koalíciós egyeztetésről, így elbukott a pártok színe (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett kormány megalakításának terve.

Az államfő hétfői nyilatkozatában közvetve elutasította az előrehozott választás gondolatát, hangsúlyozta, hogy a választóktól kapott mandátumot "nem lehet csak úgy egyszerűen visszaadni". Ennek alapján azzal a céllal kezdeményezhetett megbeszélést a Bundestag legnagyobb pártjaival, hogy a közvetítsen a Jamaica-formátum tagjai között, lehetőséget teremtve a koalíciós egyeztetés folytatására, vagy meggyőzze az SPD-t, hogy mégis vállalja a kormányzás felelősségét egy újabb ciklusra a CDU/CSU kisebbik koalíciós partnereként.

Wolfgang Schäuble a szeptemberben megválasztott Bundestag második ülésnapját megnyitó beszédében a kormányalakításról szólva hangsúlyozta, hogy nem szabad "történelmi összevetésekkel túlzottan felnagyítani a feladatot", amely "ugyan nagy, de megoldható".

A Bundestag tagjai közösen viselnek felelősséget az országért, "és nem csak az országért, hiszen Európának cselekvőképes Németországra van szüksége". A kormányalakítási folyamat leállására adott külföldi reakciók megmutatják, hogy "Európa és a világ sok más országa ránk vár" - mondta a CDU politikusa, és biztatta a pártokat, hogy kölcsönös engedményekkel segítsék elő a következő német kormány megalakítását.

Brüsszelben az Európai Bizottság szóvivője szokásos napi tájékoztatóján leszögezte, hogy az Európai Unió (EU) nem áll le a németországi kormányalakítási válság miatt. Elmondta, hogy a testület szorosan figyelemmel követi a németországi fejleményeket, és Jean-Claude Juncker elnök előző nap telefonon beszélt Angela Merkellel.

Varsóban Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter a lengyel közszolgálati rádiónak azt mondta, egész Európát nyugtalanítja, hogy Németországnak nincs új kormánya, mert Németország a földrész gazdaságilag legerősebb állama, "óriási" politikai befolyása van az EU-ban, a NATO-ban és az egész világon, "a kormány hiányának pedig a külpolitika bizonyos passzivitása a következménye".

A német és a nemzetközi sajtó egyaránt Merkel vereségeként értékelte kedden a koalíciós egyeztetések kudarcát. A Die Welt című német konzervatív lap A Merkel-módszer vége című kommentárjában azt írta: a kudarc "mindenekelőtt vereség a kancellár számára", aki ugyan sokáig sikeres volt azzal, hogy állandóan a vitavezetői, moderátori szerepbe helyezkedett, de módszere miatt éppen ő a leginkább hibás a Jamaica-koalíció meghiúsulásában. 

A baloldali Berliner Zeitung A leváltásra váró kancellár című kommentárjában kiemelte: Angela Merkel "örökös kancellárnak" nem sikerült a kormányalakítás, és kormányfői tevékenységében "a vég kezdete" volt az a pillanat, amikor Christian Lindner zátonyra futtatta a koalíciós egyeztetéseket, mert "akármi is történik, akár előrehozott választások lesznek, akár kisebbségi kormányzás, akár újabb nagykoalíció, Angela Merkel valamennyi konstellációban már csak a leváltásra váró kancellár lesz".

A Spiegel Online hírportál Lefújás című kommentárjában ugyancsak azt írta, hogy a kudarc "a vég kezdete" Merkel számára. A Jamaica-koalíció lett volna az ideológiák eltávolítását, "kimagozását" jelentő évtizedes munkásságának "mesterműve", bebizonyíthatta volna, hogy még "ökoszocialisták és szabadkereskedelem-fetisiszták is tudnak együtt kormányozni", ha "felettük trónol elnöki kancellárként". "Ennek most vége, ez a válság Merkel válsága" - írta a Spiegel Online, hozzátéve: izgalmas lesz megfigyelni, hogy a kancellár miként kezeli a válságot, és belebukik-e.

A Financial Times szerint ha véget ér a Merkel-korszak, az veszélyes helyzetet jelentene Európa számára. Ha Merkel távozik, vagy meggyengült helyzetben "vánszorog tovább" kancellárként, azt világszerte komoly visszalépésként fogják értelmezni az általa szorgalmazott liberális és internacionalista ideák szempontjából - írta a londoni gazdasági napilap. 

A francia lapok szerint a német koalíciós egyeztetések zátonyra futása "rossz hír Európának", és jóllehet a "kancellár még nem mondta ki az utolsó szót", befolyása mindenképpen csökkeni fog.