A menekültválság "aranybánya" az embercsempészeknek

Az európai uniós határrendészeti ügynökség (Frontex) adatai szerint egyedül júliusban 107 500 száműzött érkezett Európába. Közülük a legtöbben igénybe vették embercsempészek segítségét az útjuk során. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) arról számolt be, hogy idén már kétezer-ötszáznál többen haltak meg a Földközi-tengeren át Európába igyekvő menekültek közül.    A nemzetközi szervezeteknek csak becsléseik vannak arra vonatkozóan, hogy mennyit kereshetnek az embercsempészek a migránsoknak lélekvesztőkben vagy levegőtlen teherautókban történő útnak indításával.    Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) korábban úgy számolt, hogy a menekülteket Európába szállító embercsempészek évente mintegy 150 millió eurót zsebelnek be. A valós számok ennél minden bizonnyal sokkal magasabbak, az UNODC becslése ugyanis azon alapult, hogy "mindössze" évi 55 ezer embert csempésznek az öreg kontinensre. Ezen számítások alapján az embercsempészek egyedül júliusban 300 millió euróhoz juthattak.    Ez nagy bevételt ígérő üzlet, amelybe szakértők szerint ráadásul meglehetősen egyszerű belépni a könnyű pénz reményében. Beszámolók szerint számos alkalmi csempész próbálja átjuttatni fejenként 1500 euróért a menekülteket Franciaországból Nagy-Britanniába a Csatorna-alagúton keresztül.    Az embercsempészet elleni küzdelem egy olyan kígyó elleni harchoz hasonlítható, amelynek minden egyes levágott feje helyébe három újabb nő - fogalmazott a DW. Michael Rauschenbach, az Europol európai rendőri együttműködési szervezet egyik vezetője, aki ugyanakkor hangsúlyozza, hogy szorosabb együttműködés lenne szükséges a bűnözők megfékezésére.    "Fontos, hogy az Europolnál összefussanak az információk a csempészbandákról, valamint a migránsok származási országaiban, a tranzitországokban és a célországokban tevékenykedő bűnözőkről" - mondta az illetékes. Hozzátette, ez hozzájárulna ahhoz, hogy az Europol az európai uniós tagországok hatóságaival együttműködve összehangolt vizsgálatokat indítson az embercsempészek ellen. Nem pusztán megzavarni akarjuk a csempészhálózatok tevékenységét egy bizonyos ponton az Európai Unióban, vagy azon kívül, hanem teljes egészében fel akarjuk őket számolni - hangoztatta Rauschenbach.    A hágai székhelyű Europol több sikeres akciót is végrehajtott az utóbbi hónapokban, június végén például felszámoltak egy kínai embercsempész bandát Spanyolországban, június elején Németországban, márciusban pedig Görögországban vettek őrizetbe többeket embercsempészettel kapcsolatban.    Az összeállítás szerint ez azonban csak csepp a tengerben. Ezekbe a hálózatokba nehéz beépülni, az embercsempészek ugyanis majdnem mindig kizárólag saját honfitársaikkal hajlandók együtt dolgozni. Általánosságban elmondható, hogy nigériaiak nem foglalkoznak szíriai menekültekkel, a szíriaiak pedig nem csempésznek afrikaiakat. Az embercsempészeknek fizetett összegek többsége ráadásul megkerüli a hagyományos bankrendszert. A pénzek nagy része a muszlim világban szokásos nyom nélküli pénzmozgatási eszköz, az úgynevezett havala útján cserél gazdát.    Az embercsempészet jövedelmezőbb, mint valaha. A több mint négy éve tartó szíriai polgárháború elől emberek százezrei menekülnek Európába. Mások az üldöztetés elől menekülnek. És vannak olyanok is, akik gazdasági okokból próbálnak eljutni a gazdag Észak- és Nyugat-Európai országokba.    Andrea di Nicola olasz kriminológus szerint a kétségbeesett emberek igényei határozzák meg ezt a piacot. A szakértő a Deutsche Wellének adott interjújában a menekültekkel való beszélgetéseiről mesélt, akik azt mondták neki, hogy "ha otthon maradnak, meghalnak, az egyetlen esélyük, hogy igénybe veszik az embercsempészek szolgáltatásait". Di Nicola szerint a száműzöttek tudják, hogy az életüket kockáztatják, de inkább meghalnak útban Európa felé, mintsem hogy otthon haljanak meg tétlenül.    A szakemberek elmondták, hogy nagyon eltérőek a különböző, Európába vezető csempészútvonalak. A nyugat-afrikai migránsok például előre fizetnek az egyes útszakaszokért. Emiatt ők vannak a leginkább kiszolgáltatott helyzetben, a bűnözőknek ugyanis mindegy, hogy a menekültek elérik-e az úti céljukat, miután ők már megkapták a pénzüket.    Az eritreai és szíriai menekültek teljesen másképpen járnak el, ők a kialkudott összeget egy semleges félnél helyezik el, aki azt csak akkor adja át az embercsempészeknek, ha az "ügyfél" elérte a célállomását. Egy szíriai menekült a Törökország és Görögország közötti útjáról mesélt a DW-nek. Neki egy pénzváltó irodában kellett letétbe helyeznie a tengeren való átkelés 1150 eurós árát. "Ha nem sikerült volna elérnem az úti célomat egy héten belül, akkor visszakaphattam volna a pénzemet" - mondta a férfi. Az iroda szolgáltatása fejenként 50 euróba került" - tette hozzá.    A modern kommunikációs technológia ugyanakkor átalakította a fegyveres konfliktusok elől menekülők helyzetét, és lényegesen egyszerűbbé tette a 21. századi migránsok mozgását. A térképszoftverek, a GPS, a közösségi oldalak és az ingyenes telefonálást lehetővé tévő alkalmazások rendkívül hasznosak az érintettek számára, és lehetővé teszik, hogy a migránsok okostelefonjukat használva embercsempészek nélkül önállóan tegyék meg az út nagy részét.