A lengyel miniszterelnök a gyengébb tagállamokkal szembeni „imperializmussal” vádolta az EU-t

A Lengyelországnak szánt európai forrásokat blokkoló uniós szándékról szólva Fogiel elmondta: „nem vesszük elő az ágyúkat. De azt követően, hogy igyekeztünk igazán szelíd bárányként viselkedni, nyitottak voltunk a tárgyalásokra és valóban készek voltunk engedményeket tenni, és a másik oldal nem reagált, mostantól szimmetrikus akciókat fogunk alkalmazni”.

„Tartjuk magunkat a szerződések betűjéhez. A Brüsszellel való kapcsolatainkban a kölcsönösség elvét fogjuk alkalmazni” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy mit jelent a politikai gyakorlatban a „szerződések betűjének betartása”, Fogiel így válaszolt: „Lengyelország képviseletében szigorúan érvényesíteni fogjuk a bennünket megillető jogokat, ugyanakkor a legapróbb részletekbe menően gondoskodunk arról is, hogy az európai intézmények és az Európai Bizottság ne hatolhassanak be olyan területekre, ahol a szerződések, például az Európai Unió működéséről szóló szerződés nem ad nekik hatáskört”.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke júliusban azt mondta, hogy az EU addig nem biztosít hozzáférést Lengyelország számára a gazdaságélénkítési alaphoz, amíg Varsó további engedményeket nem tesz a bírósági fegyelmi kamarával kapcsolatos elhúzódó jogállamisági vitában.

A PiS szóvivője szerint az Európai Bizottságnak nincs hatásköre az igazságszolgáltatás működésének kérdésében egy uniós államban, és „az igazságszolgáltatás megszervezése A-tól Z-ig a tagállamok hatáskörébe tartozik”.

Fogiel szerint „tisztán politikai oka van annak, hogy Lengyelország nem kapott pénzt az EU gazdaságélénkítési alapjából”.

Egy interjúban Jaroslaw Kaczynski, a PiS vezetője azt mondta, hogy Lengyelország „maximális jóakaratot és kompromisszumkészséget” tanúsított a jogállamisági vitában, de mivel az EU a lengyel engedmények ellenére sem hajlandó felszabadítani a finanszírozást, pártja kénytelen volt megfontolni az EU-val való kapcsolatának megváltoztatását.

„Maximálisan jó szándékot mutattunk, kompromisszumos megoldásokban állapodtunk meg, de nyilvánvalóan nem erről van szó. Ha megnyerjük a következő választást, át kell rendeznünk az EU-val való kapcsolatainkat” – jelentette ki Kaczynski még egy hétfőn adott interjúban.

Szintén hétfőn Krzysztof Sobolewski, a PiS főtitkára kijelentette, hogy Németországnak túl nagy befolyása van az EU-ban. Elmondta, hogy Lengyelország minden lehetőséget ki fog használni, például a vétójog széles körű alkalmazásával. „Fogat fogáért taktikát fogunk alkalmazni” – mondta.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a gyengébb tagállamokkal szembeni „imperializmussal” vádolta az EU-t, „mélyreható változásokat” sürgetve a Die Welt című német lap szerdai vendégcikkében.

A reformoknak „a közjót és az egyenlőséget kell visszahelyezniük az unió alapelvei közé”. Ez csak szemléletváltással sikerülhet – írta. „A tagállamoknak és nem az uniós intézményeknek kell dönteniük az uniós fellépés irányáról és prioritásairól”.

Jelenleg Németország és Franciaország többet számít, mint az összes többi tag – írta Morawiecki. „Tehát egy formális demokráciával és egy de facto oligarchiával állunk szemben, amelyben a legerősebb birtokolja a hatalmat”.