A keleti partnerség folytatásáról szóló nyilatkozatot fogadtak el a résztvevők

A programban szereplő államok közül az Európa-barát Ukrajna, Grúzia és Moldova szorosabbra fűzné együttműködését Brüsszellel, az emberi jogok megsértése miatt az EU által sokat bírált Azerbajdzsán semleges álláspontot, Örményország és Fehéroroszország pedig inkább oroszbarát politikai irányvonalat képviselt Rigában.

Az elfogadott dokumentum több ponton is említést tesz arról, hogy mind a hat keleti partner maga dönthet arról, milyen szintű együttműködést tart kívánatosnak az unióval, s milyen integrációs ambíciói vannak. A nyilatkozat szerint az a cél, hogy a különféle országokkal az EU különböző, differenciált együttműködést alakítson ki.

Orbán Viktor miniszterelnök az M1 aktuális csatornának nyilatkozva az ukránok vízum nélküli uniós beutazását nevezte a csúcstalálkozó legfontosabb kérdésének, amelyet azonban nem sikerült megoldani.

A miniszterelnök ismertette: Magyarország két javaslatot tett a tanácskozáson, amelyek közül egyik az ukránok és a grúzok vízummentes beutazása volt az Európai Unióba. A magyar álláspont szerint Ukrajnának azonnal meg kellene adni a vízummentességet - szögezte le.

Az M1 beszámolt arról a magyar javaslatról is, amely szerint Azerbajdzsánt a többi keleti partnerségbe bekapcsolódott országtól külön kellene kezelni, hogy minél hamarabb létrejöhessen  egy stratégiai megállapodás a gyors energetikai együttműködés érdekében. Orbán Viktor kulcsországnak nevezte Azerbajdzsánt, mert - mint mondta - Oroszországon kívüli területekről Európába gázt belátható időn belül csak innen lehetne szállítani.

A zárónyilatkozat két pontja is említi az ukrajnai konfliktust. Az EU a nyilatkozatban kijelenti, hogy továbbra is minden partnere területi egységét, függetlenségét és szuverenitását támogatja. A csúcs minden résztvevője "erőteljes támogatásáról" biztosított minden erőfeszítést, amely a politikai rendezést és a válság enyhítését szolgálja. Egyúttal hangsúlyozták, hogy minden félnek végre kell hajtania a minszki megállapodásokat, és nem emelik ki külön ebben Oroszország felelősségét, sőt nem is említik Oroszországot. A nyilatkozat a térség minden konfliktusának mielőbbi békés megoldását szorgalmazza.

A végül elfogadott bekezdéssel mind Ukrajna, mind Örményország és Fehéroroszország elégedett volt. Utóbbi két ország korábban amellett foglalt állást, hogy nem kellene bírálni Moszkva beavatkozását Ukrajna és Grúzia területén.

Az Európai Bizottság és Kijev képviselői a találkozón szándéknyilatkozatot írtak alá arról, hogy Ukrajna 1,8 milliárd eurós pénzügyi támogatást kap Brüsszeltől idén és jövőre. Francois Hollande francia elnök a csúcstalálkozón azt mondta, nyomást kell gyakorolni Oroszországra és a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokra, hogy betartsák a februárban életbe lépett tűzszünetet. "Világos, hogy a fegyvernyugvást nem tartják teljesen tiszteletben" - jegyezte meg Hollande. Hozzátette, hogy a helyzet továbbra is rendkívül aggasztó néhány ukrán városban.

Az orosz külügyminisztérium a rigai rendezvényt értékelve pénteken úgy vélte, a csúcstalálkozó résztvevői elmulasztották az újabb lehetőséget Európa mélyülő megosztottságának megakadályozására. A tárca szerint a megosztottság egyre mélyül a kontinensen, a keleti-partnerségi program pedig "átideologizált geopolitikai projekt" maradt.

David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök elsősorban az Európai Unió és Nagy-Britannia viszonyrendszerének általa kezdeményezett átalakításának kérdésére összpontosított a csúcson. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgás kidolgozóinak nem lehetett céljuk az elmúlt években tapasztalt tömeges migráció. 

A brit kormányfő úgy vélte, nem elsősorban az unión belüli szabad munkavállalással van a probléma, hiszen ezzel a lehetőséggel nagyon sok brit állampolgár is él, hanem azzal a hatással, amelyet a munkaerő-áramlás a fogadó országok szociális ellátórendszereire gyakorol. Cameron szerint tavaly csaknem 90 ezren érkeztek Nagy-Britanniába úgy, hogy nem volt állásuk, és ők a jelenlegi helyzet alapján már érkezésük napjától hozzáfértek a "nagyon nagyvonalú" brit szociális ellátórendszerhez. A brit kormányfő szerint ezen változtatni kell.

Cameron tervei szerint Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak az EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, és a rigai csúcstalálkozót tekintette e tárgyalássorozat kezdetének. A tervezett egyeztetések középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna.

Orbán Viktor a Cameronnal folytatott tárgyalásáról az M1 akturális csatornának úgy számolt be: megvitatásra alkalmas változtatásokat javasolnak a britek az EU-ban. Milos Zeman cseh elnök pénteken újságíróknak úgy nyilatkozott, Oroszország is csatlakozhatna az EU keleti partnerségi programjához. Kifejtette, hogy Oroszországnak korábban is felajánlották ezt a lehetőséget, de akkor elutasította, "amit lehet, hogy most már kissé sajnál".