A japán legfelsőbb bíróság kártérítést ítélt meg a kényszersterilizáció áldozatainak

A felperesek keresetének helyt adva a legfelsőbb bíróság a törvényt alkotmányellenesnek találta, és úgy ítélte meg, hogy a jogellenes cselekmények 20 éves elévülési ideje nem vonatkozik az 1948 és 1996 között hatályban lévő eugenikai törvényt érintő ügyekre.

A felperesek, akik öt szapporói, szendai, tokiói, oszakai és kobei kerületi bíróságon nyújtottak be keresetet, azon 39 személy közé tartoznak, akik 2018 óta, több mint 20 évvel a műtét után, 11 kerületi bíróságon és egy kirendeltségi bíróságon hasonló perekben kértek kártérítést.

A mostani döntés központi kérdése az volt, hogy a legfelsőbb bíróság alkalmazza-e az elévülési időt, miután korábban négy felsőbíróság is kártérítést ítélt meg a felpereseknek, mondván, hogy az elévülési időre való hivatkozás „súlyosan igazságtalan” lenne. Az ötödik, szendai felsőbíróság az elévülési időre hivatkozva a felperesek ellen döntött. Ettől függetlenül mind az öt felsőbíróság alkotmányellenesnek minősítette a törvényt.

A törvény lehetővé tette az értelmi fogyatékossággal, mentális betegségekkel vagy örökletes rendellenességekkel küzdő emberek sterilizálását, akár beleegyezésük nélkül is, hogy megakadályozzák „alsóbbrendű” utódok születését.

A kormányzati adatok szerint a törvény értelmében mintegy 25 000 embert sterilizáltak, közülük 16 000-et beleegyezés nélkül.

Az országban 2019 áprilisában törvényt hoztak arról, hogy 3,2 millió jen (7,3 millió forint) állami kártérítést kell fizetni minden egyes személynek, aki kényszersterilizáláson esett át. Mintegy 1100-an igazolták, hogy megkapták a kártérítési pénzt. A törvényt amiatt érte számos bírálat, hogy a jogszabály alapján az összes áldozat, a mérlegelés lehetősége és az átélt szenvedés figyelembe vétele nélkül ugyanakkora összegben részesült.