A holland a jövő nyelve?

A holland nyelv egyre népszerűbb az Európai Unió jelenlegi és leendő tagországaiban, ami azért is meglepő, mert maguk a hollandok nem sokra tartják saját anyanyelvüket.

A most nyilvánosságra hozott statisztikai adatok szerint huszonöt évvel ezelőtt világszerte 26 ország összesen 165 egyetemén lehetett hollandul tanulni. Mára 44 ország 230 egyetemén választhatják ezt a nyelvet a diákok, a tanárok száma pedig ugyanebben az időszakban megduplázódott, 350-ről 700-ra nőtt. Dél-Afrikától Grúziáig. Szlovákiában a pozsonyi Komenský Egyetem bölcsészkarán is tanulhatunk hollandul.

Szakértők szerint figyelemre méltó a holland-tanulás iránt világszerte mutatkozó érdeklődés, hiszen a nyelvet a világ lakosságának csak kis száma beszéli. Ennek ellenére ma már az egyetemeken mindenütt tanítják, Olaszországtól Indonéziáig, Spanyolországtól Grúziáig, Dél-Afrikától és Japántól Malajziáig. Mindez annál is meglepőbb, mivel maguk a hollandok nem tartják valami nagyra saját nyelvüket, nem is nagyon értik, hogy Európa-szerte miért az ő nyelvüket tanulják sokan, miért nem a svédet vagy a finnt.

A holland 21 millió ember anyanyelve és a világ 34. leginkább beszélt nyelve. Nem csak Hollandiában beszélik, hanem Holland-Antillákon és Suriname-ban is, s van több afrikai dialektusa. Gazdasági, kulturális és történelmi szerepe alapján sokan komolyabb szerepet szánnának neki, bár a „fontossági listán” a holland már ma is a világ első húsz nyelve között van.

Legújabb kori karrierjéhez hozzájárult a szovjet birodalom összeomlása, hiszen az orosz nyelv háttérbe szorult, a közép-kelet-európai országokban a közoktatásban megszűnt kötelező tantárgy lenni. Nagy tömegek választottak „új nyelvet”, köztük például a hollandot. Sok diák e nyelvválasztásnak köszönheti, hogy jó foglalkozást talált, szakújságíró, tolmács lett vagy a turizmus területén, esetleg valamelyik multinacionális holland vállalatnál (Shell, Philips, Unilever, ABN Amro) kapott állást. (euro.hu, ú)