A hadsereg kezében a hatalom

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

Az egyiptomi katonai hatóságok csütörtökre virradó éjjel helyezték házi őrizetbe a megbuktatott államfőt, Mohamed Murszit. Ideiglenes államfőnek az alkotmánybíróság elnökét nevezték ki. A hadsereg főparancsnoka közölte: Egyiptomban szakértői kormány alakul, és egy bizottság felülvizsgálja az iszlamista alkotmányt. Egy átmeneti időszak után előre hozott elnök-, illetve parlamenti választást tartanak.

Az Egyesült Államok, az ENSZ és az Európai Unió mielőbbi választások kiírására és az alapvető jogok tiszteletben tartására szólította fel a hatalmat átvevő egyiptomi hadsereget.

A Facebookon tegnap megjelent állásfoglalásban a hadsereg vezetői hangsúlyozták, hogy a fegyveres erők és a biztonsági szervek biztosítani kívánják a nemzeti megbékélést, a konstruktív igazságszolgáltatást. Felszólították az egyiptomiakat, hogy a vég nélküli bosszú elkerülése érdekében kerüljék a Muzulmán Testvériség irodái elleni támadásokat. A közlemény a tüntetési, illetve gyülekezési jog biztosítása mellett foglalt állást. „A békés tiltakozás, valamint a véleménynyilvánítás szabadsága egyaránt olyan jog, amely valamennyi egyiptomit megillet” – hangoztatták a katonai vezetők. A hadsereg azt ígérte, hogy kerülni fog mindenfajta önkényes intézkedést, továbbá biztosítani fogja a tüntetéshez való jogot mindaddig, amíg azok nem fenyegetik a nemzetbiztonságot.

Az Egyesült Államok nyomatékosan kérte az egyiptomi hatóságoktól, hogy hagyjanak fel Mohamed Murszi és az elmozdított elnök híveinek „önkényes fogva tartásával” – jelentette ki egy névtelenül nyilatkozó amerikai kormánytisztviselő. Barack Obama elnök nemzetbiztonsági tanácsának tagjai egyiptomi és térségbeli partnereiknek egyúttal hangsúlyozták a demokratikusan megválasztott polgári kormányzáshoz való „gyors és felelős” visszatérés fontosságát. Az egyiptomi külügyminiszter ezzel egy időben arról igyekezett biztosítani az Egyesült Államokat, hogy országában nem katonai puccs történt. Mohamed Kamel Amr erről telefonon tájékoztatta amerikai kollégáját, John Kerryt. Az egyiptomi események meghatározásának kiemelkedő jelentősége van annak fényében, hogy egy megválasztott államfő megdöntése katonai eszközökkel általában gazdasági szankciókat vonna maga után, és az Egyesült Államok számára lehetetlenné tenné az egyiptomi hadseregnek ígért, másfél milliárd dolláros katonai segély folyósítását.

Kairói bejelentés szerint Mohamed Kamel Amr külön is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok Egyiptom stratégiai partnere. Reményét fejezte ki, hogy Washington helyesen értelmezi a helyzetet. „Ami történt, semmi esetre sem nevezhető államcsínynek” – hangoztatta a miniszter, aki az eseményeket a népakarat megnyilvánulásának minősítette. Kamel Amr még közvetlenül Mohamed Murszi megbuktatása előtt benyújtotta lemondását.

Közben iszlamisták támadást indítottak a Sínai-félszigeten egy repülőtér és három katonai ellenőrző pont ellen. A kairói televízió szerint a támadók aknagránátokat lőttek ki az El Aris repülőtérre és az ellenőrző pontokra. A repülőtér az Izraellel közös határ közelében fekszik.