A görög válság jegyében megkezdődött a csúcstalálkozó

A görög népszavazásról történt hétfői meglepetésszerű bejelentés teljesen felborította a G20-ak hatodik találkozójának tervezett menetrendjét, amelyet a világgazdaságban láncreakciót is indítható görög belpolitikai válság alakulása tovább módosíthat. A csütörtök reggeli külön válságtanácskozás az európai intézmények vezetői és az euróövezet azon tagállamai között, amelyek a G20-as csoportnak is a tagjai, többször is megszakadt a Görögországból érkező hírek miatt, s az követő sajtótájékoztató elmaradt.

Párizs és Berlin szerda este ultimátumot intézett Athénhoz, amelyben arra szólították fel a görögöket, hogy a meglepetésszerűen kiírt népszavazáson arról döntsenek: ki akarnak-e lépni az eurózónából vagy sem. A sokáig kizártnak tartott lehetőségbe a görög belpolitikai helyzet alakulásával egyre inkább beletörődni látszottak csütörtökön Európa vezető politikusai. 

Jean Leonetti, az uniós ügyekkel foglalkozó francia államtitkár úgy vélte, hogy a monetáris unió meglesz Görögország nélkül is, de Brüsszelből arra figyelmezettek, hogy az eurózónából való kilépés a jelenleg érvényben lévő szerződések szerint az Európai Unióból való távozás nélkül nem lehetséges.

"Feladatunk legfontosabb része az elkövetkező két napban az itteni, európai pénzügyi válság megoldása lesz" - fogalmazott sajtótájékoztatóján Barack Obama. Az amerikai elnök üdvözölte, hogy a pénzügyi válság "globális megoldásának érdekében már történt néhány fontos lépés", de jelezte, hogy további "részleteket" vár az európaiaktól.

Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai államfő pedig úgy vélte, hogy "Európának magának kell rendeznie az adósságválságot".

Kína az elmúlt hónapokban aggodalommal figyelte az európai adósságválság alakulását, Európa ugyanis a legfontosabb piaca a kínai exportnak. Peking jelezte, hogy mindent megtesz az európai export konszolidálása érdekében saját piacán, az euróövezeti mentőalapban (EFSF) való esetleges részvételéről azonban még nem döntött, hanem arra kérte Európát, hogy először tegyen rendet a saját pénzügyeiben.

Li Daokui, a kínai központi bank monetáris politikáért felelős bizottságának tagja a Le Figaro című francia napilapban csütörtökön megjelent interjúban annyit elárult, hogy bizonyos feltételek esetén az eurózónának nyújtott kínai támogatás elérheti a 100 milliárd dollárt is. Az EFSF megerősítése az adósságválság továbbterjedésének megakadályozására, mindenekelőtt Olaszországra, azonban a görög referendum miatt megkérdőjeleződött.