A görög miniszterelnök népszavazást ír ki a hitelezőkkel kötendő

Alekszisz Ciprasz péntek éjjel, a görög kormány éjszakába nyúló rendkívüli ülése után jelentette be a tervezett referendumot, ami Brüsszelben felzúdulást váltott ki. Szakértők szerint a "grexit", azaz Görögország kiválása az euróövezetből "kézzelfogható közelségbe" került.

"Partnereink ultimátumszerűen felszólítottak minket, hogy még több elviselhetetlen takarékossági terhet fogadjunk el, amelyek azonban csak a gazdaság további zsugorodását idéznék elő" - mondta Ciprasz. "Ezek a javaslatok, amelyek világosan megsértik az európai szabályokat és a munkához, az egyenlőséghez és a méltósághoz való alapvető jogokat, azt mutatják, hogy az egyes partnerek és intézmények célja nem a minden fél számára életképes megegyezés volt, hanem feltehetően egy egész nép megalázása" - jelentette ki a nemzethez intézett televíziós beszédében, alig néhány órával az után, hogy visszatért Brüsszelből, ahol nem megfelelőnek nevezve visszautasította a javasolt intézkedéseket.
   
"Zsarolással ránk akarnak kényszeríteni egy se vége se hossza megszorító programot, amely elmélyíti a társadalmi egyenlőtlenséget, szétzilálja a munkaerőpiacot, megkurtítja a nyugdíjakat, növeli az élelmiszerek forgalmi adóját és nem ad távlatot arra, hogy ismét a saját lábunkra álljunk" - hangoztatta. Ciprasz felszólította a görögöket, hogy hazafias és önérzetes döntést hozzanak, méltó módon a büszke görögök dicsőséges történelméhez. Úgy vélte, a döntés történelmi felelősség, amelytől az ország és a jövő nemzedékeinek a sorsa függ.
   
Jelezte azt is: a népszavazás miatt kérni fogja a hitelezőktől, hogy néhány nappal hosszabbítsák meg a június 30-án lejáró támogatási csomagot. A görög kormány szóvivője közölte, hogy a miniszterelnök éjjel beszélt telefonon Mario Draghival, az Európai Központi Bank igazgatójával, aki megértőnek mutatkozott a tervezett referendummal kapcsolatban.
   
A görög kormány két tagja rögtön az éjszakai ülést követően felszólította a görögöket, hogy nemmel szavazzanak. Panajótisz Lafazanisz környezetvédelmi és energiaügyi kijelentette: "A nép válasza hangos nem lesz. Minden görög nemmel fog szavazni". Nikosz Pappasz államminiszter szintén úgy nyilatkozott, hogy a nép szavazata elutasító lesz.
   
A Sziriza kormányzó párt parlamenti frakciójának szóvivője felszólította a választókat, hogy utasítsák el a hitelezők ultimátumát. Nikosz Filisz kijelentette: "Igent mondunk a kormány javaslatára, és nemet a hitelezők ultimátumára".
   
Antonisz Szamarasz korábbi kormányfő, az ellenzéki konzervatív Új Demokrácia vezetője bírálta Cipraszt, mivel a referendummal szembeállítja Görögországot Európával. Úgy ítélte meg, a népszavazás igazi tétje az, hogy a görögök igent vagy nemet mondanak-e Európára. A szintén ellenzéki Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) lemondásra szólította fel Ciprasz kormányfőt, és új választások kiírását követelte.
    Szombaton délben összeült az athéni parlament, hogy szavazzon a referendum tervéről, Nikosz Vucisz belügyminiszter a politikai pártokat arra szólította fel, hogy támogassák azt. Az egyhangú jóváhagyás a miniszter szerint erősítheti Athén tárgyalási pozícióit a hitelezőkkel való tárgyalásokon. Megfigyelők arra számítanak, hogy a parlament áldását adja Ciprasz tervére.
   
Panosz Kammenosz védelmi miniszter a lakosságot nyugalomra szólította fel. Egy interjúban azt hangoztatta, hogy a bankok kinyitnak, a pénzkivétellel kapcsolatban nem lesz semmifajta korlátozó intézkedés. A bankjegykiadó automaták rendelkezni fognak elegendő pénzzel - fogalmazott a miniszter.
   
Ennek ellenére hírügynökségek szemtanúkra hivatkozva arról számoltak be, hogy Athénban és az ország más városaiban az automaták előtt már kora délelőttől hosszú sorok kígyóztak. Ugyancsak szemtanúk szerint néhány ATM a "roham" miatt teljesen kiürült.
   
Mindezt közvetve elismerte a görög bankszövetség elnöke is, aki szombaton azt mondta, vannak "fennakadások", de hangsúlyozta, hogy a bankjegykiadó automatákat folyamatosan feltöltik.
  
  Brüsszelben bosszankodást váltott ki Ciprasz bejelentése, de nem fújták le az Eurócsoport szombat délutánra tervezett ülését.
   
Több, nevének mellőzését kérő uniós diplomata úgy vélekedett, hogy Ciprasz bejelentése tovább bonyolította a helyzetet, hiszen a görög hitelprogram a hitelezők és Athén újabb megállapodásának hiányában június 30-án lejár, de arról, hogy a megállapodás létrejöhet-e, a görögök csak a határidő lejárta után kívánnak dönteni. Ráadásul - tette hozzá egy uniós szakértő - az athéni kormány harsányan kampányol a hitelezők javaslatai ellen.
   
Egy uniós illetékes úgy vélekedett, hogy az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoportnak immár azon a "B terven" kellene gondolkodnia, amelynek eddig - érthető okból, a kedélyek csillapítása érdekében - még a létezését tagadták hivatalosan. Ez a "B terv" általános vélekedés szerint a "grexit", vagyis Görögországnak az eurózónából való kényszerű távozása, e leválási folyamat rendezett mederben tartása lehet.
  
  Hasonlóan foglalt állást az MTI-nek Athénból nyilatkozva Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója. Szerinte a görög lakosság valószínűleg nemmel fog szavazni a referendumon.  Ennek nagy valószínűséggel az lesz a következménye, hogy az ország kilép az eurózónából - jelentette ki.