A gazdaság a következő hajtűkanyar Egyiptomban

 

Nem hivatalos összesítések szerint az iszlámista államfő kezdeményezte új alkotmány 64 százalékos többséget kapott.     Elemzők szerint az alkotmány feltüzelte az ellenzéket és megosztotta a lakosságot, pedig összefogásra lenne szükség azokhoz az adóemelésekhez, amelyekkel csökkenteni lehetne a tátongó költségvetési hiányt.      Egyiptom korábban a felzárkózó piaci befektetők kedvence volt, de a gazdaság ezer sebből vérzik azóta, hogy az 1981 óta "uralkodott" Hoszni Mubarak elnök a tavaly februári népfelkelés hatására lemondott. Egyiptom hazai összterméke (GDP) 2009-ben 4,7 százalékkal, 2010-ben 5,1 százalékkal, de tavaly csak 1,8 százalékkal nőtt, és idén is legföljebb 2,0 százalékos növekedés várható.      Az idén júniusban végződött költségvetési évben az államháztartás hiánya a GDP 11 százalékára ugrott az előző évi 7,8 százalékról, és a mostani költségvetési évben is több lesz 10 százaléknál minden előrejelzés szerint. Közben az infláció a tavalyi 11,1 százalékról idén 8,6 százalékra csökkent, de nemzetközi előrejelzések szerint jövőre ismét 10 százalék fölött lesz.     Mind a befektetőket, mind az egyiptomiakat aggasztja az is, hogy 10 ezer dollárra korlátozták az országból kivihető vagy oda behozható készpénzt - ez is jelzi, hogy a kormányzat elkeseredett intézkedésekre is kényszerülhet, ha pénzügyeit rendbe akarja hozni. A központi bank már jelezte, hogy "meg fogja védeni a bankbetéteket", miután egyre több ember vette ki pénzét a bankokból, attól tartva, hogy a kormány be akarja fagyasztani a betéti számlákat.     Az aggodalmakat tükrözi, hogy a Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő hétfőn "B mínusz"-ra rontotta Egyiptom adósosztályzatát az addigi "B"-ről, és közölte, hogy további leminősítés esedékes, ha a súlyosbodó politikai bizonytalanság megnehezíti a közpénzügyek rendbe tételét.     Ha nem kap sokoldalú támogatást a hazai fronton, Murszi elnöknek nehéz lesz bevezetnie azokat a reformokat, amelyek megalapozhatnák a Nemzetközi Valutaalappal kötendő 4,8 milliárd dolláros hitelszerződést is. A pénzre nagy szükség lenne az átmenet nehézségeinek leküzdéséhez. Az egyiptomi kormány augusztusban kérte az IMF segítségét, de megegyezésnek egyelőre se híre, se hamva - annál is kevésbé, mert az egyiptomi kormány az iszlám pénzügyi jognak megfelelő kölcsönt óhajt a nemzetközi szervezettől. Az "iszlám kölcsön" lényege a nemzetközi gyakorlatban általában az, hogy az adós nem kamatot, hanem kikötött értékkülönbözetet fizet részletekben, vagy pedig "kockázat- és haszonközösség" keretében, egyezményes arányban megosztja saját hasznát a hitelezőjével. Efféle megoldásoktól az IMF nyilván nem zárkózik el, de arról szó sincs, hogy az egyiptomi kikötés megkönnyítené az államháztartás helyzete miatt amúgy is nehézkes tárgyalásokat.     Nem sokkal az alkotmányügyi népszavazás előtt Murszi elnök rendelettel felemelte számos cikk és szolgáltatás áfáját, köztük a cigarettáét, az alkoholét, a mobil telefonhívásokét, a forgalmi engedélyekét és a bányaengedélyekét. A zűrzavart azután még jobban növelte, hogy az áfaemelést néhány óra elteltével vissza is vonta, látván az össznépi elégedetlenséget, amelyet a sajtó híven közvetített.