A focisták is kiálltak Ukrajna egysége mellett; az oroszok akár évekig is maradhatnak

A védelmi minisztérium szóvivője elmondta, hogy négy orosz hadihajó a szevasztopoli hadikikötőben elzárta ukrán Ternopil tengeralattjáró elhárító hadihajó és a Szlavutics zászlóshajó útját, és felszólította a legénységet, hogy egy órán belül adja meg magát, vagy megrohamozzák a hajókat. Az EU felfüggesztheti a tárgyalásokat Oroszországgal a vízumügyekrőlAz Európai Unió külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben arról tárgyalnak, hogy felfüggesszék a tárgyalásokat Oroszországgal a vízumkönnyítés témaköréről Moszkva krími katonai beavatkozása miatt. A brit The Telegraph és az amerikai The Wall Street Journal című napilapok értesülései szerint az EU-s tagországok külügyminiszterei jelenleg is folyó brüsszeli tanácskozásukon további szankciókat is hozhatnak Oroszországgal szemben, amennyiben az nem vonul ki az Ukrajnához tartozó Krím félszigetről.    Felmerült egy EU-s fegyverembargó bevezetése Moszkvával szemben, valamint a júniusban Szocsiban rendezendő G8-csúcstalálkozó bojkottálása is.    A várakozások szerint az EU az orosz katonák Krímből való kivonására és az új ukrán vezetéssel való párbeszédre fogja felszólítani Moszkvát, továbbá támogatni fogja, hogy Ukrajna nemzetközi pénzügyi segítséget kapjon. Megerősítette az ellenőrzést Ukrajna oroszországi határánFokozottabban ellenőrzik az ukrán határőrök az Oroszországból a közúti határátkelőkön át érkező járműveket annak érdekében, hogy megakadályozzák "szélsőséges tevékenység" szándékával érkező szervezett csoportok vagy magánemberek beutazását - közölte hétfőn az ukrán határőrszolgálat.    A közlemény szerint kutyákkal és különleges technikai eszközökkel is átkutatják az autókat, a benne utazóknak felteszik a kérdést, milyen céllal utaznak Ukrajnába.    Az ukrán  külügyi szóvivő, Jevhen Perebijnyisz hétfői kijevi sajtótájékoztatóján közölte: az orosz csapatmozgások Ukrajna keleti határánál arra engednek következtetni, hogy Oroszország esetleg a két ország közötti szárazföldi határon át készül Ukrajna elleni katonai invázióra.    Jurij Szergejev, Ukrajna ENSZ-képviselője hétfőn az ukrán médiának adott interjújában kijelentette, hogy folyamatosan érkeznek orosz fegyveres csapatok Ukrajnába. Értesülései szerint jelenleg több mint 15 ezer orosz katona tartózkodik a Krími Autonóm Köztársaságban. Ezen kívül 10 orosz hadihajó tartja blokád alatt az ukrán partokat.    Közben Arszenyij Jacenyuk kormányfő Kijevben egy üzleti fórumon kijelentette, hogy az orosz katonák "egyelőre" csak a Krím határain belül vannak, Kelet-Ukrajnában még nincsenek jelen.    A dél-ukrajnai odesszai megyei tanács hétfőn úgy döntött, hogy nem teljesíti az oroszbarát tüntetők követelését, és nem ír ki népszavazást a terület föderálissá válásáról. A megyeháza előtti oroszbarát tüntetők betörték a bejárati ajtó ablakát, behatoltak az épületbe, ahonnan nem engedték ki a tanács képviselőit. Megvertek egy férfit az épület előtt, aki megpróbálta a zászlórúdra visszahelyezni az ukrán nemzeti lobogót. A tüntetők újra orosz zászlót húztak fel a zászlórúdra.       Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök közben leváltotta posztjáról az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) krími, valamint Odessza, Dnyipropetrovszk és Csernyivci megyei vezetőit.     Név nélküli orosz források, köztük az orosz Interfax hírügynökség  (értesüléseit alátámasztó dokumentumok bemutatása nélkül) arról tájékoztattak, hogy állítólag átállt az oroszbarát krími kormány oldalára a Belbek szevasztopoli nemzetközi repülőtérnél szolgálatot teljesítő 204-es vadászdandár. Az egységhez 49 repülőgép tartozik és 800 katona szolgál benne. A hírt ukrán források nem erősítették meg. Kedvezőtlen piaci hatásokAz Ukrajna és Oroszország közötti feszültség megnövekedése világszerte megrázkódtatta hétfőn a pénz- és tőkepiacokat; a befektetők elkezdtek átcsoportosítani a biztonságosnak tartott eszközökbe, többek között európai és amerikai államkötvényekbe, és csökkentették részvénypiaci kitettségüket. A befektetők először is a leginkább kockázatosnak tartott orosz és ukrán pozícióikat adják föl. Ennek jeleként ismét meghaladta a 10 százalékot a tízéves lejáratú ukrán dollárkötvény hozama, és újabb rekordértékre gyengült az orosz rubel az amerikai dollárral és az euróval szemben. A Gazprom orosz gázipari óriáscég papírjai 14 százalékot, a Magyarországon is jelenlevő Szberbank részvényei 18 százalékot zuhantak.    A moszkvai tőzsde jelentős gyengüléssel zárta a hétfői kereskedési napot: a dollárban jegyzett részvények kereskedését mutató RTS index 12,7 százalékkal 1106 pontra csökkent, a rubelkereskedésű MICEX 11,5 százalékkal 1280 pontra gyengült.    A rubel árfolyama kora reggel óta délután négyig az euróval szemben 0,82 százalékkal, a dollárral szemben 1,17 százalékkal gyengült. Délután az eurót 50,21 rubel, a dollárt 36,44 rubel árfolyamon jegyezték.    Az orosz devizakereskedők szerint a dollár árfolyama már könnyedén elérhette volna a 37,5 rubelt is hétfőn, ezt csak az orosz központi bank intervenciója gátolta meg. A kereskedők szerint a központi bank devizatartalékainak 2 százalékát, 10 milliárd dollárt használt fel hétfőn a rubel árfolyamának megtámogatására.    A McGraw Hill-S&P Capital IQ globális pénzügyi szolgáltató konglomerátumhoz tartozó CMA piaci adatszolgáltató csoport kimutatása szerint az ukrán államadósság-törlesztési leállás rizikójára köthető piaci biztosítási cseretranzakciók (credit default swaps, CDS) középárfolyama a hétfői londoni kereskedésben hatalmas, 123 bázispontos napi emelkedéssel 1165 bázispont környékén mozgott.     Az eurót délután négy órakor 312,64 forinton jegyezték a bankközi devizakereskedelemben a kora reggeli 311,42 forint után.A svájci frank jegyzése hétfőn a kora reggeli 256,90 forintról 257,65-re, a dolláré 225,97 forintról 227,04-re, a japán jené pedig 2,2278 forintról 2,2369 forintra emelkedett délután négyig.    Európában több mint négy százalékkal drágult, három hónapja legmagasabb szintre emelkedett a búza ára hétfőn délelőtt a krími válság miatt, ami a szállítások leállásával járhat a Fekete-tenger térségéből. A párizsi székhelyű Euronext piacon a májusi jegyzésű malmi búza tonnánkénti ára december eleje óta legmagasabb, 205,50 euró volt 11 óra körül, ami 4,6 százalék drágulás a pénteki záróárhoz képest. A chicagói terménytőzsdén a májusi búza több mint 5 százalékkal, a kukorica több mint 3 százalékkal drágult.         Estek a legnagyobb európai részvénypiacok vezető indexei, a frankfurti DAX-30 3 százalékot, Párizsban a CAC-40 2,5 százalékot, a londoni FTSE-100 1,9 százalékot.    Különösen rosszul teljesítettek azon vállalatok részvényei, amelyeknek komolyabb kitettségük van az orosz piacon. Az Oriflame svéd kozmetikai vállalat papírjai 5,5 százalékot, a Carlsberg dán sörgyártó részvényei több mint 6 százalékot veszítettek értékükből. A német Metro papírjai több mint 7 százalékot zuhantak.    A hagyományosan menedéknek tartott eszközök ára ugyanakkor nőtt: az arany unciája áprilisi szállításra 1350,5 dolláron is járt, ami 2,2 százalékos drágulás és több mint négyhavi csúcs. A megnövekedett kereslet miatt csökkent a 10 éves német államkötvények hozama (7 bázisponttal, 1,56 százalékra).    Londoni pénzügyi elemzők szerint Oroszország leminősítéséhez vezethetnek az ukrajnai katonai beavatkozás adóskockázati következményei. Citybeli értékelések kiemelték: az orosz jegybank hétfőn bejelentett váratlan kamatemelése is azt jelzi, hogy az orosz gazdaság nem tudja magát elszigetelni a külső sokkoktól. Az orosz központi bank 5,5 százalékról 7 százalékra emelte ideiglenesen az alapkamatot hétfőn a február 14-e óta érvényes 5,5 százalékról.    A Gazprom ismét figyelmeztette Ukrajnát, hogy az első negyedév végétől drágábban szállíthatja a földgázt. Oroszország azt követően biztosított kedvezményt Ukrajnának, hogy az időközben leváltott Viktor Janukovics ukrán elnök november végén bejelentette: Kijev nem írja alá az Európai Unióval évek óta tárgyalt társulási egyezményt. A gáz ára ezer köbméterenként 268,50 dollárra csökkent a Kijevnek 2009 óta érvényben lévő mintegy 400 dollárról.    Pénzügyi támogatást ígérnek Ukrajnának a hét vezető ipari hatalom (G7) pénzügyminiszterei, hétfőn kiadott közös közleményük szerint a csoport szoros figyelemmel követi az ukrajnai helyzet alakulását, és elkötelezett amellett, hogy "erős pénzügyi támogatást" nyújtson az országnak. A hetek pénzügyminiszterei szerint leginkább a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alkalmas arra, hogy azonnali segítséget adjon Kijevnek, majd az IMF-fel kezdődő együttműködésbe aztán bekapcsolódhatnak más intézmények és országok.    Az ukrán központi bank egyik tisztségviselője hétfőn azt közölte, hogy Kijevbe érkezik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőinek küldöttsége, amely keddtől kezd tárgyalásokat ukrán kormányzati illetékesekkel. Az ukrán pénzügyminisztérium csütörtökön kérte fel az IMF-et arra, hogy küldjön mihamarabb szakértőket az országba egy legalább 15 milliárd dolláros hitelmegállapodás előkészítésére. Kárpátalján folytatódik az önkéntesek katonai szolgálatra történő jelentkezéseMintegy 150 önkéntes jelentkezett katonai szolgálatra hétfőn Ungváron, a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokságon, amelytől a kárpátaljai Jobboldali Szektor (PSZ) azt kéri, engedélyezze számára a nem katonaviselt önkéntesek harci kiképzését. Az önkéntesek annak ellenére folytatták a jelentkezést a hadkiegészítő parancsnokságon, hogy Ivan Vaszilcjun ezredes, a hivatal vezetője vasárnap este jelezte, nincs szükség több önkéntesre, mivel a nap folyamán közel hatszázan ajánlották fel szolgálataikat az ukrán hadseregnek.         Helyszíni beszámoló szerint a hétfőn megjelentek között voltak mind fiatalok, mind idősebbek, köztük néhány magyar nemzetiségű is. Akadt olyan katonaviselt személy, aki korábban az ukrán hadsereg békefenntartó egységében szolgált. A jelentkezők katonakönyvükkel érkeztek a hivatalba, közölték személyi adataikat, valamint elérhetőségüket mozgósítás esetén.         A nacionalista és szélsőjobboldali szervezetekből összeállt PSZ hivatalos kérelemmel fordult a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnoksághoz, hogy tegye lehetővé számára a katonai tapasztalattal nem rendelkező önkéntesek harci kiképzését az Ungvárhoz közeli Diós (Orehovica) község melletti katonai lőtéren. Telefonon beszélt Medvegyev és BidenTelefonon tárgyalt az ukrán válságról Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök és Joe Biden amerikai alelnök hétfőn - jelentette Medvegyev szóvivőjére hivatkozva az orosz Interfax hírügynökség. A szóvivő szerint az orosz kormányfő arról tájékoztatta Bident, hogy Oroszország célja, hogy "megvédje minden ukrán állampolgár érdekeit, köztük a krími lakosságét és az Ukrajnában tartózkodó orosz állampolgárokét is".    Oroszország hétfő délután ultimátumot intézett a krími ukrán haderőhöz, és megadásra szólította fel azt. Egyes nyugati elemzők szerint Moszkva - a 2008-as grúz-orosz háború forgatókönyvéhez hasonlóan - az ottani orosz ajkú lakosság védelmére hivatkozva el akarja szakítani a Krím félszigetet Ukrajnától.    Medvegyev szóvivője szerint a Bidennel folytatott beszélgetés során nem volt szó esetleges Oroszország elleni szankciókról, köztük a júniusra tervezett szocsi G8-találkozó bojkottjáról.    Az Egyesült Államok külügyminisztériuma korábban bejelentette, hogy Moszkva krími katonai fellépése miatt leállította a G8-találkozó előkészületeit. Szakértő: hónapokig, de akár évekig is maradhatnak az orosz csapatok a Krím félszigetenOroszországnak a felhatalmazás mellett anyagi forrásai is vannak arra, hogy hónapokig, vagy akár évekig katonai ellenőrzés alatt tartsa a Krím félszigetet - mondta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának egyetemi docense hétfőn az MTI-nek. Mint kifejtette: a Fekete-tenger közepén található Krím félsziget és azon belül is szevasztopoli bázis stratégiai jelentőséggel bír. A második világháborúban is jelentős küzdelmek színtere volt. Egy hosszú ostrom után a náci hadseregnek is sikerült bevennie Szevasztopolt. Ekkor a krími tatárok vezetői megegyeztek a németekkel, de amikor 1943-44-ben a Vörös Hadsereg visszafoglalta a félszigetet, a tatár lakosságot elhurcolták, illetve maguktól menekültek el, és "eloroszosították" a területet. A krími tatár népesség nagy része napjainkban Törökországban él. A Krím félsziget - amelyet Hruscsov idején, 1954-ben adtak oda Ukrajnának - lényegében oroszok lakta terület, az egész félszigeten 75-80 százalék körüli, míg Szevasztopol térségében 90 százalék körüli az orosz lakosság aránya.    Így Vlagyimir Putyin orosz elnök lépését lehet preventív intézkedésként értékelni, de - mint Kaiser Ferenc kiemelte - Ukrajna egy stratégiailag fontos és jelentős részét úgy szállta meg katonailag, hogy igazából "senki sem bántotta" az oroszokat.    Mint kiemelte: a Krím félsziget a Fekete-tenger közepén fekszik, így önmagában véve is fontos stratégiai szereppel bír. Itt található Oroszország fekete-tengeri flottájának központja, a szevasztopoli bázis, amelyet komoly vagyonért bérelnek az ukránoktól. Amikor Viktor Janukovics hatalomra került, egyik első intézkedése volt, hogy 2042-ig meghosszabbította ezt a bérleti szerződést - tette hozzá a docens.    Ennek nyomán Szevasztopolban egyébként is 10-12 ezer, néha 13 ezer orosz katona van jelen állandóan. Köztük egy komplett tengerészgyalogos-dandár kétezer lövészkatonája, akik - szemben az ukrán lövészekkel - azonnal bevethetők.    Most, miután Putyin megkapta a felhatalmazást az orosz parlamenttől, akár háborút is indíthat. A fegyveres konfliktus azonban senkinek, Oroszországnak sem érdeke.    Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán fegyveres erők létszáma 130 ezer, köztük nagyjából 30-40 ezer orosz is van, akikre ezen helyzetben nem számíthatnak. Ehhez képest az orosz haderő majdnem 870 ezer katonából áll, vagyis csaknem hétszeres erőfölényben vannak, ráadásul sokkal korszerűbb fegyverzettel rendelkeznek, sokkal jobban ki vannak képezve, és jobb a harci moráljuk is.    Az ukrán gazdaság gyenge teljesítménye meghatározza, hogy mennyi pénzt fordíthatnak a fegyveres erőkre. Ukrajna területe négy és félszer nagyobb, mint Magyarországé, és hadereje is több mint százezer katonával nagyobb, ehhez képes nagyságrendileg ugyannyit költenek védelmi kiadásokra - 900 millió dollárt - mint Magyarország.    Ehhez képest az orosz védelmi költségvetés hivatalosan 60, más források szerint 80 milliárd dollár körüli, amellyel az Egyesült Államok és Kína után a harmadikok a sorban.    Ukrajna jelentős mennyiségű haditechnikai eszközzel rendelkezik, vannak hadtesteik, jó néhány dandárjuk, ejtőernyős csapataik, de ezek fenntartására nincs elég pénzük. Mintegy háromezer harckocsijuk és több mint ötezer páncélozott harcjárművük is van, de ezek többsége nem bevethető. Hajóik nagy része - amelyeket még a szovjet fegyveres erőktől örököltek -, olyan állapotban van, hogy még a kikötőből sem tudnak kifutni.    Az oroszok igen komoly eszközparkkal rendelkeznek: 21 ezer harckocsijukat és 28 ezer páncélozott harcjárművüket bármikor be tudják állítani, erőfölényük pedig még jelentősebb a légierő területén.    Ezzel együtt Oroszországban 2005 óta megfigyelhető egy hadügyi reform. A terveik szerint 2011 és 2020 között 610 milliárd dollárt költenek a fegyveres erőkre. Ebből mostanáig már legalább 120 milliárdot elköltöttek új eszközök beszerzésére. Az oroszok a kiberhadviselésben eleve jók voltak, 2012 óta külön parancsnokságuk van erre. Az ország egyre jobb gazdasági helyzetével párhuzamosan az orosz haderő is egyre jobban fejlődik - emelte ki az egyetemi docens.    Kaiser Ferenc szerint Putyin nyilván azt szeretné elérni, hogy az ukrán helyzet némiképp visszarendeződjön. Ennek érdekében bármeddig megszállva tarthatja a Krímet. Várhatóan addig nem is fogja kivonni erőit, amíg garanciákat nem kap arra, hogy az orosz lakosságot nem zavarják, és hogy Ukrajna megmarad az Európa és Oroszország közötti köztes helyzetben, és amíg Ukrajnában nem választanak meg egy olyan ukrán kormányt, amelyet Oroszország is elismer partnerként.    Kaiser Ferenc szerint, ha Putyin úgy döntene, hogy elfoglalják Ukrajna keleti felét is, az Magyarországot és az egész régiót is rosszul érintené, de az oroszokra is visszaütne. Ugyanis, a kőolaj- és földgázvezetékek Ukrajna nyugati felén is átmennek, így az ukránok lezárhatják azokat. Így ha Oroszország nem tudja Európa felé eladni a földgázt, akkor Kína felé is csökkentenie kell az árat. Ezzel együtt - vélhetően pont az ukrán válság hatására - felgyorsul majd azon alternatív útvonalak kiépítése, amelyekkel az oroszok megkerülhetik Ukrajnát - tette hozzá.    Kitért arra is, hogy a Krím félszigeten lelkesedéssel fogadták az orosz csapatokat, az ukrán haditengerészet főparancsnoka is átállt. Másfelől viszont, az egyetlen szövetségesét, Kínát leszámítva mindenki elítélte ezt a lépést, ami azt igazolja, hogy Putyin "vékony jégre lépett". Bár Oroszország a világgazdaság megkerülhetetlen szereplője, pillanatokon belül "persona non grata" lehet a nemzetközi életben, ennek nyomán például elveszíthetik a labdarugó-világbajnokság rendezését is, amely jelentős anyagi és presztízsveszteséget jelentene Oroszország számára - fejtette ki a közszolgálati egyetem docense.  Focisták is kiálltak Ukrajna egysége mellettAz ország egységének megóvására és kettészakadásának megakadályozására szólítottak fel ismert ukrán labdarúgók egy hétfőn megjelent rövid videóklipben. "Szeretjük Ukrajnát. Ukrajna sokszínű. Ukrajna nagy. Ukrajna egységes" - mondták a labdarúgók ukrán és orosz nyelven a másfél perces klipben, amelyben szerepelt többek között Anatolij Timoscsuk, az orosz Zenit ukrán játékosa is.    Korábban ukrán csapatok ultrái kvázi fegyverszünetet kötöttek egymással, a Dinamo Kijev és a Sahtar Donyeck szurkolói pedig "békemeccset" szerveznek az ország egysége melletti kiállás jeléül. Míg Kijevben jelentős az új ukrán kormány támogatottsága, addig az ország orosz ajkú részében fekvő Donyeckben oroszpárti és kormányellenes tüntetéseket tartottak az elmúlt napokban.