A Bundestag elfogadta a menekültügyi reformcsomagot

A 630 tagú Bundestagban 600 képviselő szavazott, a kormány előterjesztéseit 475 képviselő támogatta és 68 utasította el. A név szerinti szavazáson 57-en tartózkodtak.     A törvényhozás másik kamarája, a tartományokat képviselő Bundesrat pénteken szavaz a reformról, amelyet a berlini vezetés a tartományi kormányokkal közösen dolgozott ki. Így a Bundestag után várhatóan a Bundesrat is elfogadja majd a csomagot.     A változtatások célja a menedékjogi eljárások felgyorsítása és az elutasított kérelmezők mielőbbi távozásának előmozdítása, a menekült státus megszerzésére esélyes menedékkérők beilleszkedésének támogatása és a menekültügyi rendszer finanszírozásának biztosítása.     A Bundestagban elfogadott reform a menekültügyi rendszer legnagyobb szabású átalakítása a legutóbbi - a délszláv háború miatt megindult - nagy menekülthullám révén, 1993-ban bevezetett szigorítások óta. Az új szabályok november 1-jén léphetnek érvénybe.     A biztonságos származási országok körét Albániával, Koszovóval és Montenegróval bővítik. A másik három nyugat-balkáni államot - Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát és Szerbiát - már tavaly biztonságos származási országnak minősítették. Ezeknek az országoknak az állampolgárai az esetek csaknem 100 százalékában nem kapnak menekült státust. Ugyanakkor a besorolás nem menti fel a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalt (BAMF) a kérelmek részletes, a kérelmezők egyéni, személyes helyzetének tanulmányozásán alapuló elbírálása alól, és a belügyminisztérium szerint nem is gyorsítja lényegesen az eljárást.     A biztonságos származási ország besorolás révén mindössze 10 percet lehet megtakarítani az ügyintézésben, de ennél sokkal fontosabb a besorolás üzenete, az, hogy az adott ország állampolgárainak nem érdemes próbálkozniuk Németországban - érvelt a tárca még a javaslatok előkészítése idején.     A védelemre nem szoruló embereket a német menekültügyi rendszerbe vonzó úgynevezett rossz ösztönzők kiküszöbölését szolgálja egy sor további új szabály is; csökkentik a készpénz arányát a menedékkérők juttatásaiban és legfeljebb egy hónapra előre fizetik ki, 6-ról 3 hónapra korlátozzák az ország elhagyására kötelező BAMF-határozat felfüggesztésének maximális idejét, és aki nem távozik önként, attól a szállást és az élelmet leszámítva minden juttatást megvonnak, és eltűnését megakadályozandó nem közlik előre, hogy mikor toloncolják ki.     A menekültstátus megszerzésére esélyes menedékkérők beilleszkedését szolgálja, hogy megnyitják előttük az ingyenes nyelvi és integrációs kurzusokat, amelyeken eddig csak a menekültek vagy befogadottak vehettek részt, és szélesítik munkavállalási lehetőségeiket.      A reform új alapra helyezi a menekültügy finanszírozását, a menedékjogi kérelem elbírálásáig fizetett havi 670 eurós fejkvótával a szövetségi kormány átvállalja a menedékkérők ellátásáért felelős tartományoktól a menedékkérők számának és az eljárások átfutási idejének bizonytalanságából fakadó pénzügyi kockázatot, továbbá növelik a szociális lakások építésére és a felnőtt kísérő nélkül érkező kiskorú menedékkérők ellátására, nevelésére nyújtott szövetségi támogatást.     A szavazás előtti vitában egy időben mondott beszédet Angela Merkel a Bundestagban, és a kancellár menekültpolitikáját ellenző, a menedékkérők áradatának korlátozását sürgető bajor miniszterelnök, Horst Seehofer a müncheni tartományi gyűlésben (Landtag).     A kancellár a nemzetközi összefüggésekről beszélt, kiemelte, hogy szerinte "nem túlzás Európa történelmi próbatételeként felfogni" a menekültválságot, amelynek megoldása egyszerre "nemzeti, európai (uniós) és globális" feladat.     Angela Merkel a bajor kormányfőre és más bírálóira célozva hangsúlyozta, hogy ábrándokat kerget, aki azt hiszi, hogy a digitalizáció és a globalizáció korában be lehet zárkózni. A konzervatív politikus a kormány menekültpolitikáját bíráló konzervatív képviselőkre utalva hangsúlyozta, hogy a szavazáskor "a tartózkodás nem opció".     A bajor miniszterelnök a menekültválságból fakadó németországi gondokról, az ország egyre súlyosabb túlterheltségéről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a bevándorlás korlátozása nélkül kezelhetetlen a menekültválság, a bevándorlás ügye pedig kizárólag a szövetségi kormányra tartozik, ezért a berlini vezetésnek kell tennie a menekültáradat korlátozásáért.     Mindenekelőtt egy "politikai nyilatkozat" szükséges "a világ nyilvánossága számára arról, hogy még egy olyan gazdag országban is vannak határai a bevándorlásnak, mint Németország, és hogy "nem tudunk befogadni mindenkit, aki hozzánk jön" - mondta Horst Seehofer.