A britek és a csehek kivételével minden EU-tag csatlakozik az új pénzügyi unióhoz

Diplomáciai források szerint a csehek parlamenti eljárásrendi okokra hivatkozva mondtak egyelőre nemet, de elképzelhető, hogy később meggondolják magukat.

Herman Van Rompuy, az állam- és kormányfői tanács elnöke a találkozót lezáró sajtótájékoztatóján bejelentette azt is, hogy a szerződést a következő uniós csúcstalálkozón, márciusban aláírják.

Az EU-csúcs helyszínén név nélkül nyilatkozó diplomaták azt is elmondták: létrejött a kompromisszum abban a kérdésben, hogy részt vehessenek-e az egyelőre az euróövezeten kívüli, de a pénzügyi unióról szóló új szerződéshez csatlakozni kívánó államok az euróövezeti csúcstalálkozókon. A kompromisszum lényege az, hogy évente legalább két csúcstalálkozót rendeznek majd csak az euróövezeti országok számára - a gazdasági konvergencia, illetve az euróval kapcsolatos stratégia kérdéseiben -, és ezen felül lesz egy olyan csúcsértekezlet is, ahol az új pénzügyi uniós szerződést aláíró, de az euróövezeten kívüli EU-országok is részt vehetnek majd, és amelyen "az euró architektúrája, valamint versenyképességi kérdések" lehetnek napirenden. A szóban forgó forrás nem részletezte, mit kell érteni az euró architektúrája alatt, de korábban olyan értesülések terjedtek el, hogy az euróövezet jövőjét érintő átfogóbb ügyek tartozhatnak ide.

Az EU-országok állam-, illetve kormányfői e diplomáciai források szerint ennek a kérdésnek a tisztázásával lényegében megállapodásra jutottak a szóban forgó új pénzügyi szerződésről, amelynek a nagy részét már szövegszerűen is kidolgozták, és amelyet március elején akarnak aláírni. A szerződést elvben ugyan a 17 euróövezeti ország kívánja megkötni egymással - a pénzügyi fegyelem és a koordináció minden eddiginél szorosabbra fűzése céljából -, ám ahhoz csatlakozhat az eurózónán kívüli 10 további EU-ország is. A britek és a csehek kivételével most mindannyian így is döntöttek.

A szerződés szövegezése során kikristályosodott az az elv, hogy a szerződést ily módon aláíró nem euróövezeti országokra a szerződésből folyó jogkövetkezmények csak akkortól élnek majd, ha a szóban forgó ország csatlakozik az euróövezethez. Mindmáig nyitott kérdés volt azonban, hogy addig is a pénzügyi szerződéshez csatlakozó, de még nem euróövezeti országok képviselői részt vehetnek-e majd az euróövezeti országok csúcstalálkozóin. Közvetlenül a hétfői EU-csúcs előtt külön megbeszélést tartott Brüsszelben a négy visegrádi ország - Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia - miniszterelnöke. Egyetértettek abban, hogy ezt a részvételi lehetőséget szükségesnek tartják.

A csúcstalálkozó előtt lengyel részről jelezték, hogy ha nem sikerül biztosítani a részvételt, akkor Varsó esetleg nem írja alá ezt az új szerződést. Diplomáciai értesülések szerint leginkább Franciaország ellenezte, hogy az eurózónán kívüli uniós országokat is beengedjék az övezetbeli országok csúcstalálkozóira.

Az új pénzügyi szerződés lényegében automatikus szankciókat ír elő a részes országokkal szemben, ha költségvetési hiányuk meghaladja a GDP 3 százalékát. A cél azonban ennél is nagyratörőbb: az úgynevezett kiegyensúlyozott költségvetés elérése, amit 0,5 százalékosnál alacsonyabb strukturális (az adósságtörlesztést és az esetleges kivételes körülmények miatti tényezőket nem számító) deficitszintként határoznak meg.

Van Rompuy és José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a találkozó után azt hangoztatták, hogy a hétfőn született döntések - a pénzügyi paktumról szóló szerződés mellett az állandó pénzügyi stabilitási mechanizmusról és a foglalkoztatás ösztönzéséről szóló határozatok - tovább erősítik a bizalmat az uniós országok gazdaságaiban.