A Beneš-dekrétumoknak helyük van egy európai jogállamban

A cseh politikus erről szombaton, a Prágától északnyugatra fekvő Lidicében beszélt, azon az emlékünnepségen, amelyen megemlékeztek a település nácik általi felégetésének 72. évfordulójáról. Milan Stech a bajor tartományi szociális miniszter, Emilie Müller kijelentésére reagált, aki a közelmúltban Csehországnak címezve azt mondta, hogy a Beneš-dekrétumoknak nincs helyük egy európai jogállam jogrendjében.
 

A szenátus elnöke az emlékünnepségen bírálta a német politikus kijelentését. "Éppen ellenkezőleg, a Benes-dekrétumoknak helyük van egy európai jogállam jogrendjében, és hiba, hogy egy ilyen kijelentés felett csak úgy átsiklunk, nem reagálunk rá" - szögezte le a szociáldemokrata Milan Stech. Lidicét azután pusztították el a nácik, miután a londoni emigráns cseh kormány által küldött ejtőernyősök 1942. május 27-én Prágában merényletet követtek el Reinhard Heydrich, a nácik által életre hívott és megszállt Cseh-morva Protektorátus helytartója ellen, aki sebeibe belehalt. Ezt követően rendelték el a németek június 10-én Lidice, majd két hét múlva Lezáky teljes megsemmisítését. A lakosokat agyonlőtték, illetve koncentrációs táborba hurcolták.

Edvard Beneš csehszlovák államfő második világháború után kiadott dekrétumai alapján a csehszlovákiai németeket és magyarokat megfosztották állampolgárságuktól, és vagyonukat elkobozták. Mintegy hárommillió németet később kitelepítettek az országból, míg a szlovákiai magyarok kitelepítését a potsdami nagyhatalmi értekezlet 1945 nyarán nem hagyta jóvá. A csehszlovák hatóságok ezért a "magyar kérdést" más eszközökkel, lakosságcserével, illetve a felvidéki magyarság úgynevezett reszlovakizációjával próbálták "megoldani".

A dekrétumok továbbra is részét képezik a cseh és a szlovák jogrendnek, de Prága és Pozsony is egybehangzóan azt állítja, hogy minderre a háború után kialakult status quo megőrzése érdekében van szükség, s a jogszabályok ma a gyakorlatban már nincsenek alkalmazva. Ennek azonban ellentmond az a tény, hogy számos hatósági döntés - elsősorban kárpótlási ügyekben - hivatkozik az állítólag már nem alkalmazott jogszabályokra.