25 éve történt a csernobili atomkatasztrófa

1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor a négyes blokk reaktorát két robbanás vetette szét, felszakítva az épület tetejét és falait. A reaktorban tíz napig égett a tűz, és több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.

A vizsgálat kiderítette, hogy a katasztrófát a reaktor tervezési hibája és egy felelőtlen, nem engedélyezett kísérlet okozta. A személyzet azt akarta kipróbálni, hogy teljes áramkiesés esetén a lassuló turbinák maradványenergiája elegendő-e a pót hűtőrendszer átmeneti üzemeltetésére, amíg a dízelgenerátorok működésbe lépnek. A reaktor teljesítményét az előírásokat figyelmen kívül hagyva a tiltott, alig ellenőrizhető és instabil 20-30 százalékra nyomták le, ráadásul kiiktatták a biztonsági automatikát és a vészhűtő rendszert is. A hűtővíz hőmérsékletének emelkedése miatt automatikusan megindultak lefelé a szabályozó rudak, de a tervezési hiba miatt ezek alsó része grafitból állt, amely nem nyeli el a neutronokat. A reaktor teljesítménye így váratlanul megugrott, a túlhevülés miatt a szabályozó rudak megakadtak. A hűtővíz elforrt, a gőznyomás robbanást idézett elő, majd kémiai robbanás történt, és hasadási termék került a levegőbe.

A szovjet vezetés már aznap értesült a balesetről, de a hírt nyilvánosságra csak két nappal később hozták, amikor Svédország felvilágosítást kért a radioaktivitás általuk mért emelkedésének okairól. (Magyarországon csak május 1. után hangzottak el az első érdemi információk a katasztrófáról.) Az erőmű környékéről 36 órás késéssel kezdődtek meg a több százezer embert érintő kitelepítések, a létesítmény körül 30 kilométeres tiltott zónát létesítettek. A kitelepítettek számára ezen kívül emeltek új települést Szlavutics néven.

A baleset után az erőmű másik három blokkját lezárták, a negyedik reaktor fölé vasbeton szarkofágot emeltek (az új szarkofágnak a tervek szerint 2015-re kell felépülnie). A vizsgálat a baleset elsődleges okát emberi mulasztásban állapította meg, az erőmű vezetőit 1987-ben tíz év börtönre ítélték. A tervezési hibákat államtitokká nyilvánították, a szovjet hatóságok hivatalosan csak 1991 februárjában ismerték el, hogy a katasztrófa bekövetkeztében szerepe volt az RBMK típusú atomreaktor technikai elégtelenségének.

Az ENSZ adatai szerint a balesetnek 47 közvetlen halálos áldozata volt, és mintegy 600 ezer embert ért erős sugárzás, ennek következtében mintegy négyezren halhattak meg rákbetegségekben. Ukrajnán, Fehéroroszországon és Oroszországon kívül a baleset további kéttucat európai országot érintett, mintegy 45 ezer négyzetkilométernyi föld fertőződött meg cézium-137 izotóppal.

Magyarországot két hullámban érte enyhe-közepesnek minősített radioaktív szennyezés.

Az atomenergetika történetének legsúlyosabb balesete rádöbbentette az emberiséget arra, hogy a nukleáris energia beláthatatlan veszélyek forrása lehet, ha gondatlanul kezelik. Újabb intő jel a 2011 márciusi fukusimai baleset, amely a csernobilihez hasonlóan a legmagasabb, hetes szintű besorolást kapta a nukleáris eseményeket rangsoroló skálán.

Körülbelül 180 milliárd dolláros kárt okozott Ukrajnának a csernobili atomerőmű-katasztrófa - hangsúlyozta Mikola Azarov ukrán miniszterelnök kedden, a csernobili szerencsétlenség 25. évfordulója alkalmából az ország polgáraihoz intézett üzenetében.

Mint Azarov elmondta, Ukrajna az elmúlt 25 évben, a gazdasági nehézségek ellenére önállóan finanszírozta a tragédia következményeinek felszámolását, s olyan év is volt, amikor az erre elkülönített összeg elérte a költségvetés 10 százalékát. "És csak most, az atomenergia biztonságosabb és innovatívabb felhasználásról Kijevben tartott donorkonferencián adott össze a nemzetközi közösség körülbelül 550 millió eurót a sérült reaktort lefedő új, biztonságosabb szarkofág építésére" - fűzte hozzá Azarov.

Az ukrán kormányfő szerint a "csernobili katasztrófa olyan társadalmi és gazdasági problémákat hagyott hátra, amelyeket még az elkövetkező években is érezni lehet majd", de meg van győződve arról, hogy "a nemzetek és államok közötti szolidaritás és a modern civilizáció embersége nem hagyja segítség nélkül Ukrajnát".

Viktor Janukovics ukrán államfő ezzel összhangban az évfordulóra kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy a csernobili katasztrófa az egész világnak kihívást jelentett, és erre a kihívásra csak összefogva lehet megfelelő választ adni. "Ukrajnát sokáig magára hagyták ezzel a szerencsétlenséggel, de szerencsére már nem vagyunk egyedül" - olvasható az ukrán elnök közleményében.

Huszonöt éve, 1986. április 26-án következett be az ukrajnai Csernobil közelében a világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-szerencsétlensége. A Kijevtől 130 kilométerre épült erőműben negyedszázaddal ezelőtt, hajnali 1 óra 23 perckor a négyes blokk reaktorát két robbanás vetette szét, felszakítva az épület tetejét és falait. A reaktorban tíz napig égett a tűz, és több százszor annyi radioaktív szennyeződés jutott a levegőbe, mint a második világháborúban Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák felrobbanása után.

A csernobili atomerőműben 25 éve történt katasztrófa következményeit tekintve az egyik legsúlyosabb műszaki katasztrófa volt, és tanulsággá vált az egész emberiség számára - állapította meg az orosz kormányfő az Orosz Csernobil Szövetség elnevezésű társadalmi szervezetnek az évforduló napján, kedden küldött táviratában.

Vlagyimir Putyin rámutatott, hogy a történtek rákényszerítették a világot az atomenergiával kapcsolatos biztonsági követelmények komoly felülvizsgálatára.

"Kötelességünk örökre emlékezni azokra az emberekre, akik tisztességgel teljesítették kötelességüket, és akik közül sokan életüket áldozták mások életéért. Ma fejet hajtunk emlékük, valamint a nukleáris balesetekben és katasztrófákban elhunyt minden áldozat emléke előtt" - írta a miniszterelnök.

Az orosz emberek Csernobilban máig a XX. század legsúlyosabb katasztrófáját látják. A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a csernobili atomerőműben történt baleset a lakosság 79 százaléka szerint az eddigi legsúlyosabb műszaki katasztrófa volt. 74 százalék látja úgy, hogy a legsúlyosabb következmény a halálozási arány radioaktív szennyezés miatti növekedése, míg 54 százalék a környezetszennyezést nevezte annak.

Orosz tudósok újra felajánlottak Japánnak több változatot a fukusimai erőmű nukleáris hulladékainak semlegesítésére.  Vlagyivosztokba kedden tért vissza az Orosz Tudományos Akadémia távol-keleti részlegének csoportja, s tagjai elmondták: a hulladékok semlegesítése terén jelenleg Japánban amerikai szakértők dolgoznak, és jártak már ott francia szakemberek is. Közülük azonban senki nem bírt tapasztalatokkal a sós tengervízben oldott nukleáris hulladékok semlegesítése terén, noha ez különleges eset - mondta el kedden újságíróknak Valentyin Szergijenko, az akadémiai részleg elnöke.

Közlése szerint Japánban az oldatot jelenleg kondenzálják, és a maradékot kockákba préselik, így azonban a felszámolás évtizedekig tarthat.

Beszámolt arról, hogy megismertetették a japán kollégákat a sós vízben oldott nukleáris hulladékok semlegesítésére kidolgozott és a 90-es évek közepén szabadalmazott eljárásokkal, tárgyaltak a megfelelő berendezések Japánban való felépítéséről, felhívták a figyelmet a Primorje területen lévő úszó berendezésre, és most várják a japán fél válaszát.

A tudós rámutatott: a fukusimai erőműben nem történt nagy mértékű nukleáris szennyezés, de a következmények mérhetők Csernobilhoz, főleg mert az erőmű területén tárolták a fennállása óta, 30 év alatt felgyülemlett nukleáris hulladékot. "Ha egy plutóniumbombához mintegy 6 kilogramm plutónium szükséges, akkor ott mintegy 40 bombára való plutónium van. A hulladékot medencékben tárolták, amelyekből a földrengés nyomán elfolyt a víz, a hűtéshez használt tengervízzel pedig a szennyezés a tengerbe került, és a tengerfenékbe cézium, stroncium, urán és plutónium szivárgott" - mondta Szergijenko. Hozzátette: a japán szakértők minden igyekezete ellenére mindeddig nem sikerült teljesen lokalizálni a szivárgásokat.

Nemzetközi konvenciót javasolt a nukleáris biztonság megerősítésére Dmitrij Medvegyev kedden az ukrajnai Csernobilban, ahol az ukrán város melletti atomerőműben negyedszázada bekövetkezett katasztrófáról való évfordulós megemlékezésen vett részt.

Mint mondta: "ma elküldtem a legnagyobb országok vezetőinek, a Független Államok Közösségén belüli barátainknak, partnereinknek és természetesen Ukrajnának javaslataimat a nukleáris biztonság világméretű erősítéséről". Szavai szerint olyan szükséges intézkedésekre gondol, amelyekkel meg lehet akadályozni a globális következményekkel járó nukleáris katasztrófát.

Medvegyev - még mielőtt a csernobili emlékhelyre indult - jelezte, hogy a Oroszország a G8-as országcsoport májusi csúcsértekezletén olyan konkrét intézkedéstervezetet terjeszt elő, amelyek az atomerőművek biztonságos üzemeltetésének a megerősítését célozzák.

Medvegyev ukrán hivatali kollégájával, Viktor Janukoviccsal Csernobil egyik parkjában elhelyezte annak az emlékműnek az alapkövét, amely az atomerőműben bekövetkezett robbanás után a mentésben, illetve a katasztrofális következmények felszámolásban részt vevő "likvidátoroknak" a tiszteletére emelnek. Az emlékművet december 14-én leplezik le, azon a napon amikor - 1986-ban - az akkori szovjet kormány bejelentette, hogy "felszámolták" a nukleáris baleset következményeit.

A két államfő ezt megelőzően részt vett azon a húsvéti istentiszteleten, amelyet Kirill pátriárka, orosz ortodox egyházfő mutatott be a Szent Illés-székesegyházban. Ez a székesegyház az egyetlen ma is működő a katasztrófa sújtotta területen lévő húsz templom közül. 

Az istentiszteleten jelen voltak az ukrán és a fehérorosz ortodox egyházak, valamint a sugárzási övezetében lévő egyházmegyék vezetői is.  A székesegyházban is komoly károk keletkeztek, de a katasztrófa óta felújították.

Az emberi tragédia mellett a 25 éve bekövetkezett csernobili atomkatasztrófa lecke is volt, amely a megelőzés, az átláthatóság és a gondosabb felügyelet fontosságára irányította rá a figyelmet - mutatott rá Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke az évforduló alkalmából Brüsszelben közzétett nyilatkozatában.

A halálos áldozatokra, sugárfertőzöttekre és otthonukat elhagyni kényszerülőkre emlékezve a lengyel politikus leszögezte: az emberiség történelmének legsúlyosabb nukleáris balesetére adott válasz az elmúlt évtizedekben a hatékony nemzetközi együttműködés példájává is vált. Az érintett országok kormányzatai, a helyi vezető testületek, az ENSZ, az Európai Unió, a Vöröskereszt, a civil társadalom együtt fáradoztak azon, hogy minimálissá tegyék a katasztrófa káros egészségügyi hatásait, minél szélesebb körben elterjesszék a probléma ismertségét, továbbá segítsenek az ellenőrzésben - emelte ki.
Buzek azt is sürgette, hogy a nemzetközi közösség tartsa fenn erőfeszítéseit és anyagi támogatását a további biztonsági és újjáépítési munka segítésére.