Vonzó a bőkezű brit támogatási rendszer

ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

A The Daily Mail napilapban a napokban megjelent statisztikai adatok szerint 2011-ben és 2012-ben Nagy-Britannia mintegy 600 ezer bevándorlót fogadott hivatalosan, a lapban megjelent első 20 helyen szereplő anyaállamból mintegy 460 ezren érkeztek. Ennyi ember igényelt ugyanis társadalombiztosítási számot, hogy az országban dolgozhassanak vagy tanulhassanak. Az első húsz helyen szereplő küldőország adatai alapján azonban az Európai Unió új tagállamai kisebbségben vannak, „mindössze” 202 ezren érkeztek ezekből az országokból. 136 ezren nem EU-tagállamból érkeztek – csak Indiából és Pakisztánból összesen több mint 85 ezren kértek társadalombiztosítási számot –, az EU régi tagországaiból pedig 121 ezer munkavállaló vagy tanulni vágyó érkezett a szigetországba.

A kelet-európai listát Lengyelország vezeti 79 140 fővel, a második–harmadik helyen szinte azonos számmal – mintegy 18 500 fő – Lettország és Magyarország áll, majd Bulgária következik 12 500 fővel. Szlovákiából közel 10 ezren kértek ebben a két évben társadalombiztosítási számot, amivel megelőztük Csehországot.

Még érdekesebb képet mutat a brit bevándorlás, ha az egyes országokra vonatkozó adatokat összevetjük az adott országok lakosságának számával. Így az első helyre Litvánia ugrik, amely lakosainak 1,14 százaléka az utóbbi két év adatai szerint már Nagy-Britanniában él. A második helyen Lettország következik, Lengyelország ebben az összehasonlításban – a kelet-európai államok közül – csak a harmadik. A lakossághoz viszonyított arányt tekintve Szlovákia és Magyarország 0,18%-kal a negyedik–ötödik helyet kapta megosztva.

Miért éppen Britannia?

Habár a szlovákiai munkavállalók számára nem Nagy-Britannia az első számú célország – Csehországban sokkal többen, mintegy 120 ezren dolgoznak munkavállalóként vagy vállalkozóként –, a szigetország több adat szerint is mindjárt a második helyen szerepel. Ennek oka lehet a viszonylag gazdag brit szociális támogatási rendszer is, amely sokkal bőkezűbb, mint a kelet-európai országok támogatási rendszerei. Nagy-Britannia az index.hu szerint évente a bruttó hazai összterméke 28 százalékát költi szociális támogatásokra, miközben Magyarország esetében ez az arány 23%, Szlovákia pedig még szűkmarkúbb: csak a GDP 18 százalékának megfelelő értékben fizet szociális támogatást. Igaz, a brit rendszernél akad bőkezűbb is Európában, a franciák a GDP 34 százalékát, a hollandok 32 százalékát, a németek, osztrákok és a skandináv országok pedig mintegy 30 százalékát fordítják erre a célra.

Bőkezű a rendszer

A kelet-európaiak motivációjáról a fentieknél azonban több mindent elmond az az adatsor, amiből kiderül, hogy egyes országokban mennyi az egy főre eső szociális ellátásokra jutó pénz, a vásárlóerő különbségeit is kiszűrve. A brit ellátórendszer a szlováknál több mint kétszer magasabb éves támogatást biztosít egy fő részére: az Eurostat adatai szerint Szlovákiában az egy lakosra jutó szociális védelmi kiadás 3334 euró, Nagy-Britanniában viszont 7676 euró. Szlovákia a kelet-európai államok középmezőnyébe tartozik, Csehországban és Magyarországon néhány száz euróval nagyobb összeg jut egy főre, a többi országban viszont néhány száz vagy akár ezer euróval kevesebb. A legalacsonyabb egy főre jutó támogatással a románok és a bolgárok kénytelenek beérni: itt a 200 eurót sem éri el a szociális juttatás éves összege. Az adatok 2010-ből származnak, a magyarországi reform után feltételezhető, hogy már Szlovákia mögött áll.

Munkanélküli-segély

A gov.uk hivatalos brit honlap szerint a frissen kiérkezett munkanélküliek is kaphatnak állami támogatást. Akik még soha nem dolgoztak az országban, a heti átlagban 16 óránál rövidebb időben foglalkoztatottak, illetve a 146 fontnál (171,50 eurónál) kevesebbet kereső alacsony jövedelműek is – a jövedelmük összegének függvényében kapnak támogatást. Ennek maxinmális összege hetente 56,25 font (66,10 euró) lehet, 25 év fölött pedig legfeljebb 71 font (83,4 euró) jár. A párok nem jogosultak dupla összegű segélyre, csak legfeljebb heti 111 fontra (130,45 euró). A kifizetés kéthetes periódusokban történik, egy bankszámlaszám kell hozzá. A segélyezetteknek azonban kötelességük is van: kéthetente a juttatást folyósító szervnél személyesen kell beszámolniuk az álláskeresés eredményeiről.

Lakhatási támogatás

A briteknél ugyan legendásan magasak a lakhatási költségek, de ehhez is támogatás igényelhető, és ezt juttatási formát idén áprilistól bővítették is. A támogatás akár a teljes lakbért is fedezheti, de általában ennél kisebb összegről van szó, a bérleti díjba a bérlőnek is be kell szállnia. Támogatást nemcsak a munkanélküliek, hanem azok is kaphatnak, akik dolgoznak ugyan, de alacsony a jövedelmük. Utóbbi heti 146 fontot, vagyis mintegy 171 eurót közelítő keresetet jelent, ami havi szinten bő közel 600 eurós bért jelent.

Az egyedülálló 35 év alattiak viszont csak akkor számíthatnak bármilyen segítségre, ha egyszobás lakást bérelnek, vagy többen osztoznak egy közös fürdőszobás ingatlanon. A támogatás összege több tényezőtől függ: elsősorban a háztartás jövedelmi és megtakarítási helyzetétől, utóbbinál azonban csak a 6000 angol font fölötti megtakarítások számítanak.

Április elsejétől azonban szigorodtak a feltételek: aki nem magántulajdonú, hanem önkormányzati lakást bérel, és a szükségesnél eggyel több szobája van, az 14 százalékkal, míg két vagy több üresen álló szoba esetén 25 százalékkal kisebb támogatást kaphat. (lpj, index)