Visszahoznák a zsandárokat, a kormány elfogadta Kaliňák tervét

A zsandárság intézménye már az Osztrák–Magyar Monarchia idejében is létezett, gyakorlatilag a mai értelemben vett állami rendőrség jogelődjének tekinthető. A csendőrök már akkor is főként a vidéki területeken állomásoztak, egyenruhát viseltek, és feladatuk a közrend fenntartása volt.

Katonákkal segítenék a rendőrség munkáját

Úgy tűnik, Robert Kaliňák élénken érdeklődik a rendfenntartó erők története iránt, legalábbis erre lehet következtetni abból a javaslatból, amelyet szerdán jóváhagyott a kormány. A tervezet részét képezi egy úgynevezett zsandártestület létrehozása, mely elsősorban a rendőrség munkáját segítené.

A két fegyveres testület közti együttműködés egyébként sem ritka: akár a koronavírus-járvány idejéből is emlékezhetünk rá, hogy a kijárási tilalom betartását a rendőrök mellett a katonák is ellenőrizték, illetve szolgálatot teljesítettek a mobil mintavételi pontokon is, de az sem ritka, hogy az ukrán határátkelőkön állomásoznak.

Kaliňák elképzelése alapján viszont a rendőrség és a katonaság ennél szorosabban is együttműködhetne. 

Minden egyes zsandár egy rendőr társaként szolgálna a közrend fenntartásában, és ugyanolyan jogkörökkel is rendelkezne: igazoltathatná a sofőröket, lefoglalhatna tárgyakat és őrizetbe vehetne személyeket. 

Ehhez gumibotot és szolgálati fegyvert is kapnának. Hagyományos katonai egyenruhát hordanának, és egy karszalag jelezné, hogy éppen a rendőrség munkáját segítik.

Ahhoz, hogy valaki zsandár lehessen, elsőként teljesítenie kellene a katonai rendőrség kiképzését. Ezt követően 20 napnyi önkéntes alapú szolgálatot vállalhatnának évente. A szolgálat 12 órás műszakokkal járna, és összesen évi 3 ezer euró ütné a zsandárok markát.

Matovičéknak nem tetszik

A Szlovákia mozgalom bírálta a javaslat elfogadását. Lapuknak eljuttatott közleményükben úgy fogalmaztak, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter képtelen megoldani a rendőrségnél uralkodó munkaerőhiányt, így most Kaliňák megpróbál közbeavatkozni. 2024-ben több mint kétezer rendőr hagyta el a testületet.

Korábban maga a védelmi miniszter is elismerte, hogy a zsandárok elsősorban azokon a vidéki területeken szolgálnának, ahol kevés a rendőr.

A kórházakat a védelmi minisztérium építi, a rendőrökkel kapcsolatos problémákat a védelmi minisztérium oldja meg. Mi lesz ennek vége? Ha hiány lesz postásokból, a leveleket a katonák fogják kézbesíteni? Ha a tanárok sztrájkolni fognak, a katonák fogják tanítani a gyerekeket?

– fogalmazott Grendel Gábor, a párt parlamenti képviselője.

Aktív tartalékosok

A védelmi miniszter mindemellett megerősítené a hadsereg aktív tartalékosainak szerepét is. A koncepció lényege, hogy a hadsereg kiképez olyan személyeket, akiknek aktív civil munkája van, viszont szükség esetén behívhatják őket szolgálatra, kisebb feladatok ellátására.

A Denník N arra figyelmeztetett, hogy Csehországban az aktív tartalékosok gyakorlatilag önálló egységet alkotnak a hadseregben, több mint 4 ezer taggal. Szlovákiában azonban ez az elképzelés egyelőre nem működik, ezt maga Kaliňák is elismerte. A helyzetet nehezíti, hogy csak azok lehetnek aktív tartalékosok, akik korábban átestek katonai vagy más fegyveres testület által szervezett kiképzésen.

Kaliňák ezért előrukkolt egy új koncepcióval: 

létrehozná az úgynevezett Nemzeti Védelmi Erőket, melynek kötelékébe beléphetne bármely 18 és 55 év közti állampolgár (kivételes esetekben akár 60 éves), aki átmegy az egészségügyi és erőnléti vizsgákon. 

A tesztek ebben az esetben nem lennének olyan szigorúak, mint a katonai felvételiken. A tartalékosok egy 20 napig tartó kiképzésen vennének részt, majd 10 napig kellene szolgálatban lenniük. Ezért cserébe évi 3000 eurót kapnának.

A javaslat 2025 júliusától léphetne érvénybe, ehhez azonban el kell fogadnia a parlamentnek is, valamint Peter Pellegrini államfőnek is alá kell írnia.