Viselkedésem a garancia

A kormányalakítás nem elsősorban a preferenciáktól függ majd... Egyesek sértődöttségről, Mečiarral kötött titkos egyezségről, szatellitpártról, mások külföldi megrendelésre létrejött mozgalomról beszélnek. Mi az ön verziója?

Semmi sem igaz abból, amit az előbb mondott. Azok találták ki, akiket zavar pártunk megalakulása. Nem igaz, hogy megsértődtünk. A pártalapítás valódi oka az volt, hogy a HZDS-ben a belső demokrácia nem tudott érvényesülni, az eltérő nézeteket elutasították, és mindez a nyitrai kongresszuson csúcsosodott ki, amikor az elnök kerek-perec kijelentette: ha nem tartják tiszteletben az ő nézeteit, akkor feloszlatja a pártot. Betelt a pohár, mégsem gondoltam arra, hogy kilépek a pártból. Később megkerestek a járások képviselői, és miután meggyőződtünk róla, hogy van igény egy új pártra, megalapítottuk mozgalmunkat. Döntésünk helyességét a polgárok spontán viselkedése is igazolja: néhány nap alatt 42 ezer aláírást gyűjtöttünk össze.

Sokan csak azért írták alá a támogató íveket, mert abban bíztak, ezzel Mečiart gyengítik.

Tudjuk, hogy olyanok is aláírták, akik nem fognak ránk szavazni, ugyanakkor úgy vélték, szükség van ránk. Meggyőződésünk, hogy helyesen cselekedtünk, hiszen mozgalmunk hazai és külföldi megítélése viszonylag pozitív. Néhány nagykövetség képviselőjével már találkoztunk...

Állítólag a magyar nagykövettel is, csakhogy ő ezt cáfolta.

Mert a nagykövet helyettesével találkoztunk. Eredetileg a nagykövettel szerettünk volna, de mivel véget ért megbízatása, időszűke miatt ez nem valósulhatott meg. A cseh és a lengyel nagykövettel viszont felvettük a kapcsolatot, mert fontosnak tartjuk a visegrádi együttműködést. Eric van der Lindennel, az Európai Bizottság küldöttségének vezetőjével pedig ismertettük elképzeléseinket, amelyeket pozitívan fogadott, és a jövőben odafigyel majd, szóbeli megnyilvánulásaink összhangban vannak-e cselekedeteinkkel, amit – mivel új párt vagyunk – nem lehet rossz néven venni.

Nem azzal magyarázható inkább a külföld és a hazai pártok óvatossága, hogy nemrég még ön is a HZDS egyik kulcsfontosságú tisztségviselője volt, azaz kivette a részét mindenből, amiért a mozgalmat negatívan értékelik? Gondolok a nevezetes parlamenti éjszakára, a Gaulieder-ügyre, a botrányos privatizációkra...

Ez a kérdés ma már kötelességszerűen hangzik, mert mindaz, amit most felsorolt, a jelenlegi kabinetet sem kerülte el: botrányosan magánosított, több olyan törvényt fogadtatott el, melyek az alkotmánybíróságon kötöttek ki...

Kötelességszerűen? Értsem ezt úgy, hogy minden kormánynak „kötelessége” rosszat csinálni?

Csak azt mondtam, hogy mindaz, amit a korábbi kormány szemére vet, az alól a jelenlegi sem tud kibújni. Tagadhatatlanul volt néhány hibás döntés, amiért természetesen vállalom a felelősséget, de nem tudok elhatárolódni saját döntéseimtől, magatartásomtól. Viszont azzal, hogy beismertem a hibáimat, megtettem a megfelelő lépést.

Mi a garancia arra, hogy a jövőben nem követ el hasonló ballépést?

Olyan emberekkel vagyok körülvéve, akik idáig egyetlen pártban sem szerepeltek. Nem lehet a végtelenségig azt szajkózni, lesz-e garancia vagy sem. A garancia a viselkedésem lesz, és ha a cselekedeteim összhangban lesznek a kijelentéseimmel, az elegendő garancia lesz. Megnézhetnénk más pártokat is, vegyük például a Magyar Koalíció Pártját. Miért szerepel még most is Duray az MKP választási listáján?

Ezt ne tőlem kérdezze, a párt küldöttei döntöttek így.

Csakhogy ha az MKP rendbe akarja hozni a szlovák–magyar viszonyt, ha azt akarja keresni, ami összeköt, és nem azt, ami elválaszt, akkor ezért mindent el kellene követnie. Duray Miklós jelölésével nem látok garanciát a megbékélésre.

Ön hogyan oldaná meg a kisebbségi kérdést?

Azt az alkotmány már megoldotta.

Sok függ a mindenkori kormány összetételétől.

Ebben egyetértünk, és ezért kell azt keresni, ami összeköt, amiben meg tudunk egyezni, csakhogy ehhez mindenkinek kompromisszumra kell törekednie.

A kompromisszumról jut eszembe: Vladimír Mečiar kétségkívül mint parlamenti képviselőtől meg akart öntől szabadulni, állítólag kompromisszumos megoldásként különböző funkciókat kínált önnek. Lehetett volna polgármester, euroképviselő, ombudsman, alkotmánybíró. Valóban kapott ilyen ajánlatokat?

Nem. Beszéltek róla, de konkrét ajánlatot nem kaptam. Mečiar így akarja az embereket félrevezetni.

És az államfői poszt megpályázása megfordult a fejében?

Ezt is Mečiar mondta, állítólag attól ijedt meg, hogy majd jelöltetem magam az elnöki választásokon. Egyébként mindkét elnökválasztáson magam javasoltam Mečiarnak, hogy jelöltesse magát. Én a jelöltetésem visszautasítottam.

A közvélemény-kutatók szerint a HZD és a HZDS lényegében ugyanazokért a szavazókért harcol. Idáig egyetlen pártnak sem sikerült annyi támogatót elcsábítani Mečiaréktól, mint önöknek. Mi erről a véleménye?

Realista vagyok, a felmérések csak jeleznek bizonyos folyamatokat. Szlovákia bonyolult helyzetben van, és ha komolyan gondoljuk az integrációt, akkor minden egyéb célkitűzést ennek kell alárendelni. Ezért a kormányalakítás nem elsősorban a preferenciáktól függ majd, hanem attól, az alakuló kabinet képes lesz-e megvalósítani a kulcsfontosságú feladatokat.

A pártok választási programjait olvasva kiderül, hogy szinte egyik sem foglalkozik kisebbségi kérdésekkel. Elárulná, ha a HZD befolyásos pozícióban lenne, milyen nemzetiségi politikát folytatna?

Alkotmányunk a kisebbségeket egyenjogú állampolgároknak tartja, ebből indulunk ki. Természetesen a nemzetiségek képviselőivel le kell ülni tárgyalni, meg kell beszélni a gondjaikat, és azzal sincs problémánk, ha a választások után akár az MKP-val is számolni kell a következő kormánykoalícióban.

A demokrácia fejlettségét abban lehet mérni, a többségi társadalom hogyan viszonyul kisebbségeihez. Mivel a legtöbb pártnak szinte semmilyen koncepciója nincs, a választások utáni kisebbségpolitikájuk csak reakció lesz az MKP elképzeléseire, esetleges követeléseire. A HZD mit kínál a kisebbségeknek azért, hogy jól érezzék magukat Szlovákiában?

Minden kisebbség minden országban jól érezheti magát, ha a szociális körülmények miatt nincs oka panaszra, azaz ha az embereknek van munkahelyük, lakásuk, utazhatnak, szabadon gondolkodhatnak. Az elmúlt években az MKP nem sokat tett annak érdekében, hogy a magyarlakta területeken jó szociális körülmények legyenek. Nem elég kétnyelvű táblákon hirdetni a községek nevét, kisebbségi nyelven írni a vezetéknevet...

Az viszont rendkívül fontos, hogy minden gyerek anyanyelvén tanulhasson. Mi a véleménye a magyar kar, illetve egyetem létrehozásáról?

A magyar közösség politikai képviselői programjukban csak erre összpontosítottak ahelyett, hogy közösségük gazdasági helyzetét javították volna. Egyetértek azzal, hogy a kisebbségeket ugyanazok a jogok illetik meg, mint a többi állampolgárt. Manapság mindenki használhatja az anyanyelvét, az iskolákban is beszélhetnek magyarul, léteznek kisebbségi tanszékek, úgyhogy számomra nem elképzelhetetlen a kisebbségi nyelven való felsőfokú képzés.

Vagyis támogatná egy felsőfokú magyar oktatási intézmény létrehozását?

A kormány jóváhagyott egy határozatot, de ezt a nyitrai egyetemnek kell megvalósítania.

Sok múlik azon is, milyen hangulat uralkodik az országban – ha a politikusok a magyarok ellen uszítják a polgárokat. A parlamentben például a HZDS és a nemzetiek többször tettek goromba kijelentéseket a kisebbségek címére.

Tőlem egyetlen ilyen botrányos kijelentést sem hallhatott. Amikor az ellenzéki képviselők megnyilvánulásairól szól, akkor azt is el kell mondani, hogy a magyar kollégák mindig találtak megfelelő választ. Konkrét eseteket nem említenék, az nem tenne jót a magyar– szlovák viszonynak, de bárki fellapozhatja az ülésekről készült jegyzőkönyveket. Nemcsak az egyik, hanem a másik félnek is mindent el kellene követni, hogy a helyzet javuljon. Nem a sérelmeket kell felemlegetni, hanem azt kell elérni, hogy hasonló helyzetek ne forduljanak elő.