Visegrádi összefogás kvótaügyben

A számok magukért beszélnek. Csehországnak 2691 menekültet kellett volna befogadnia Görögországból és Olaszországból – mindössze 12-t fogadott be. Magyarországnak 1294 menekültet kellett volna befogadnia – teljes mértékben elutasította. Lengyelországba 7082 menekült érkezett volna – nem jött egy se. Szlovákiának 902 menekültről kellett volna gondoskodnia – végül 16 anya és gyermek érkezhetett.

A legtovább Orbán Viktor kormánya ment el, amikor a menekültválság kezdetén 2015-ben a szerb határon 175 kilométer hosszú és 4 méter magas kerítést épített. 2016-ban pedig országos referendumot tartott a kötelező betelepítésről. Bármilyen okok játszottak szerepet, a visegrádi négyek nem teljesítették az EU kvótáit. Magyarország, Csehország és Lengyelország az Európai Bíróság elé került az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt. Szlovákia a befogadott 16 személynek köszönhetően maradt ki a kötelezettségszegési eljárásból.

Menedékkérők

A V4-ek folyamatosan azt hangoztatják, hogy meg kell védeniük a nemzeti szuverenitásukat, amire a kötelező kvóták veszélyt jelentenek. Bár Magyarország az európai keretrendszerben nem fogadott senkit, a kormánypárt nyilvánosságra hozta, hogy 1300 menedékkérőnek nyújtott védelmet, nagy részük nyugatra tartott. Beata Szydło, Lengyelország exkormányfője szerint az ország több mint egymillió ukrán menekültet fogadott be, akik a kelet-ukrajnai háború és Krím-félsziget elcsatolása idején hagyták el lakóhelyüket. A Menekültügyi és Bevándorlási Hivatal azonban ezt nem erősítette meg: 3400 menekültnek van érvényes okmánya. Tény, hogy az ukránok alkotják a legnagyobb külföldi közösséget Lengyelországban, 155 ezer munkavállalót és tanulót tartanak nyilván.

Szlovákia nem győzi hangsúlyozni, hogy a 16 menekültet nem a kötelező kvótarendszerben fogadta be, hanem önkéntes alapon. További 100 személy elhelyezését vállalta, amire nem került sor. 2015 decemberében az ország befogadott 145 asszír keresztényt Irakból. A magyar és a szlovák kormány 2015 decemberében az Európai Bíróságon támadta meg a menekültek kvóták szerinti elosztásáról született határozatot, a kvótapert 2017 szeptemberében a kormányok elbukták. Csehország és Lengyelország ugyan a perben nem csatlakozott Szlovákiához és Magyarországhoz, de végig támogatta a két országot.

Elutasított menekültek

A négy országban a lakosság nagy része elutasítja a menekültek befogadását. A csehek 58 százaléka véli úgy, hogy nem kellene menekülteket befogadni. Magyarországon 48 százalék állítja, semmilyen érv nem győzheti meg arról, hogy menekülteket engedjenek be az országba, miközben az ennyire elutasítók aránya Lengyelországban csak 13 százalék – azonban a lakosság nagy része elutasító.

A menekültek kvóták szerinti szétosztását a V4-ek egységesen ellenezték, csakúgy, mint azt, hogy a nemzeteknek ne legyen döntési, vagy vétójoguk ebben a kérdésben. Egyetértés van abban is, hogy a migráció okaival kell foglalkozni, a migrációs útvonalakat és a külső határokat kell szigorúbban ellenőrizni. Éppen ezért, a júniusi csúcs zárónyilatkozatát és eredményeit sikerként könyvelték el a V4-ek. Fontos tapasztalat viszont, hogy a visegrádi négyek országait nem érintette a menekültválság, mégis a politikusok központi témává és biztonságpolitikai kérdéssé tették, politikai tőkét igyekeztek kovácsolni a témából, és heves érzelmi megközelítést alkalmaztak. (euractiv, ssz)