Veszélyben a magyar színházak

A jelenlegi színháztörvény nevesíti a nemzetiségi színházakat, köztük a Komáromi Jókai Színházat és a kassai Tháliát is. Az új törvény egyetlen színházat sem nevez meg, kimondja azonban, hogy a színházak nyilvántartását a kulturális minisztérium vezeti. A szaktárca állítja, hogy nem lesz semmilyen kritériumrendszer. „Nincs semmilyen kritérium, a nyilvántartás érinti az összes profi színházat, tekintet nélkül a fenntartóra vagy az alapítóra“ – tájékoztatta lapunkat Jozef Bednár, a kulturális minisztérium szóvivője. A törvény azonban azt sem mondja ki, hogy mi a profi színház, a nyilvántartást pedig a miniszter egyszerű módszertani útmutatója szabályozza majd. A hátrányok közé tartozik például az is, hogy a megyének nem kötelessége a hatáskörébe tartozó színházak fenntartása. Míg a jelenlegi jogszabály szerint a megye „szavatolja a profi nemzetiségi színházak működését“, addig a javaslat már csak arról beszél, hogy a megye „támogatja a színházi tevékenységek meghatározott körét“. Czajlik József szerint a jogszabály nagyon hiányos. „A törvény nem tisztázza, mi minősül nemzeti színháznak, mi a városi, a regionális színház stb., ami elsősorban azért lenne fontos, mert meghatározná a nemzeti színházak kritériumrendszerét, hogy hány előadást hány játszóhelyen kell tartaniuk. Ebből következően nem határozza meg azt sem, hogy mi a nemzeti jelentőségű kisebbségi intézmény, mint például a Thália Színház“ – magyarázta lapunknak a Thália Színház rendező-igazgatója. Tóth Tibor, a Jókai Színház igazgatója ennyire nem elégedetlen a törvénnyel, viszont ő is kifogásolja, hogy nem mondja ki, mi a nemzetiségi színház.Solymos László is kifogásolja, hogy a jogszabály meg sem említi a nemzetiségi színházakat, de még nagyobb veszélyt lát a támogatás lehetséges csökkenésében. „A kisebbségi színházak különben is alulfinanszírozottak, ha tovább csökken a támogatásuk, végzetes lehet számukra“ - mondta lapunknak a Híd frakcióvezetője.  További részletek csütörtöki nyomtatott kiadásunkban.