Veszélyben a magyar oktatás Ukrajnában

A napokban az ukrán oktatási minisztérium és nacionalista ukrán civilszervezetek képviselői megállapodtak abban, hogy módosítani kell az oktatás nyelvére vonatkozó oktatási törvényt. Jelenleg az ukrán alkotmány garantálja a nemzeti kisebbségeknek, hogy állami tanintézetekben anyanyelvükön tanuljanak. Az idén ősszel az oktatási törvény tervezetéhez benyújtott módosító javaslat szerint a nemzeti kisebbségeknek csupán joguk volna az anyanyelvű oktatáshoz – az ukrán nyelv mellett – az állami és önkormányzati tulajdonban levő intézetekben, de csak azokon a területeken, ahol a kisebbség egy tömbben él. Így a szórványban élő kisebbségeknek még ezt a jogot sem szavatolnák.

Mi az a tömb?

Csernicskó István nyelvész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatója szerint a garancia akár értelmezhető úgy is, hogy a kisebbségi nyelv tannyelvként van jelen az oktatási folyamatban, de oly módon is, hogy csak tantárgyként jelenik meg. „A módosító javaslat a számunkra kedvezőtlen, jelentős visszalépést okozó értelmezést helyezi előtérbe, amelynek alapján a kisebbségek csupán tantárgyként tanulhatják anyanyelvüket” – magyarázta Csernicskó. Tóth Mihály kisebbségjogi szakértő, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnöke rendkívül rossznak tartja a tervezett módosítást. „Maga a javaslat zömében jogilag megalapozatlan, szakmailag értelmezhetetlen, a gyakorlatban végrehajthatatlan ötleteket tartalmaz, a kisebbségek nyelvén való oktatás lehetőségének a tömb területre való szűkítése is ilyen” – mondta lapunknak Tóth. Egyik példa erre szerinte az, hogy az ukrán jogszabályok nem tartalmazzák a „tömb” kifejezés értelmezését, ezért azt sem lehet tudni, hogy a jogszabály mely területekre fog vonatkozni.

Alkotmányellenes

Több nemzeti kisebbségeket megjelenítő szervezet – köztük az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség – beadvánnyal fordult Petro Porosenko ukrán elnökhöz, hogy akadályozza meg a kisebbségi nyelveken folyó oktatás korlátozását. Az elnöknek címzett beadvány – amelyet a két magyar szervezet képviselői mellett a bolgár, román, orosz, roma, zsidó, görög kisebbségeket képviselő szervezetek tisztségviselői is aláírtak – rámutat arra, hogy a törvénytervezethez benyújtott módosító javaslat alkotmányellenes és ellentétes az Európai Unió és Ukrajna között megkötött szerződésekkel, valamint az ENSZ nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatával.

Történelmet ukránul

Az ukrán oktatási és tudományos minisztérium által bemutatott koncepció – amely szerint a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásban emelni kell az ukránnyelv- és irodalomórák számát – az oktatási miniszter szerint a diszkrimináció megszüntetését és az esélyegyenlőség megteremtését szolgálja. Lilija Hrinevics miniszter szerint a kisebbségek egy része a nemzeti iskolákban nem sajátítja el kellőképpen az államnyelvet, így kisebb az esélye arra, hogy ukrán egyetemeken tanuljon tovább. Az oktatási minisztérium javaslata szerint a kisebbségi iskolák tanulói az ukrán nyelv és irodalom mellett Ukrajna történelmét is államnyelven tanulnák.

Tóth Mihály szerint valóban égető gondot jelent a kárpátaljai magyar kisebbség számára, hogy a magyar tannyelvű iskolát végzettek zömének ukránnyelv-tudása rendkívül alacsony, azonban kiemelte, hogy a probléma megoldására tett erőfeszítés nem korlátozhatja a kisebbségek jogait és anyanyelvük oktatásának a felszámolását. Ezzel az állásponttal egyetért Csernicskó István nyelvész is, aki lapunknak elmondta: tény, hogy az ukrán állam függetlensége negyedszázada alatt nem teremtette meg a feltételeket ahhoz, hogy a magyar tannyelvű iskolákban alaposan meg lehessen tanulni ukránul. „Számos tényező hiányzik, például máig nincs elegendő ukrán szakos pedagógus” – tette hozzá Csernicskó István.

30–60%-os bukás

A nyelvész szerint problémát jelent az is, hogy az ukrán nyelvből és irodalomból tett érettségin a bukás aránya a magyar tannyelvű középiskolák végzősei között 30–60 százalék között változik évente, ami az országos 8-9 százalékos arányhoz képest kimagasló. Azonban véleménye szerint ennek nem kizárólag az az oka, hogy a magyar gyerekek nem tanulják meg jól az államnyelvet. „Az ukrán gyerek anyanyelvéből vizsgázik, a magyar gyerek pedig egy olyan nyelvből, amely neki nem anyanyelve, ráadásul még rosszul is oktatják neki. Ha az oktatási tárca – egyébként nagyon helyesen – meg akarja szüntetni a diszkriminációt, akkor nem a magyar és más kisebbségi nyelvű oktatási rendszert kellene felszámolnia, hanem sürgősen javítania kell az államnyelv oktatásának hatásfokát” – tette hozzá Csernicskó István.

Az orosz is kiszorulhat

Az oktatási tárca javaslata alapján az állami intézmények az oktatást az államnyelven és az Európai Unió egy vagy több hivatalos nyelvén folytathatják. A jelenleg hatályos törvény szerint az oktatás államnyelven, továbbá a nemzeti kisebbségek nyelvein vagy más nyelveken folyhat. Az ukrajnai kisebbségi érdekvédelmi szervezetek az államelnöknek címzett beadványban arra is felhívták a figyelmet, hogy az új javaslat kizárná azon kisebbségi nyelveket, és nem lehetne oktatni azokon a nyelveken, amelyek nem tartoznak az Európai Unió hivatalos nyelvei közé, mint például a krími tatár, az orosz vagy a moldován. Ez a viszonylag nagy számú orosz kisebbség oktatását is teljesen ellehetetlenítené. Ráadásul miután Nagy-Britannia távozik az Európai Unióból, a törvény az angol nyelvet is kizárná az oktatási nyelvek közül. Az oktatási minisztérium által benyújtott törvénytervezetet az ukrán parlament első olvasatban már el is fogadta.

Németh Viktória