Van vezetője a jobboldalnak?

Ilyen vezető volt sokáig Mikuláš Dzurinda és az általa vezetett, ma már elbukott SDKÚ, később a felmérések eredményei alapján előbb a KDH-t, majd Radoslav Procházka pártját, a Sieťet tartották annak, míg utóbbi el nem bukott a 2016-os választásokon, és fel nem őrölte a pártot a kormányzati szerep és a belső harcok.

A választások után a legerősebb jobboldali eredményt hozó SaS-t kezdte emlegetni a sajtó az ellenzék vezéreként – Richard Sulík pártja ennek megfelelően igyekezett prezentálni magát, és a megyei választások utáni koalíciót is látszólag ilyen pozícióból igyekeztek megkötni legközelebbi szövetségesükkel, az OĽaNO-val. A megyei voksoláson azonban az OĽaNO több megyefőnöki posztot szerzett, mint az SaS, így a szlovák sajtó fel is tette a kérdést, ki jelenleg a jobboldal vezére.

Grigorij Mesežnikov politikai elemző nem hiszi, hogy van értelme erről beszélni, pláne nem a hétvégi megyei választások eredményei kapcsán. Már csak azért sem, mert a megyei testületekbe bejutott képviselők száma alapján a parlamenten kívüli KDH is nevezhetné magát annak. „Országos szinten a pártok erejét a reprezentatív felmérések mérik, illetve az országos választások. A megyei választásokból nem lehet megállapítani, melyik a jobboldali ellenzék vezető pártja” – mondta, hozzátéve, ő úgy gondolja, nem létezik és soha nem is létezett ilyen „pozíció”. „A jobboldal vezetője egy fantom. A jobbközéppártok ereje abban a képességükben áll, hogy több szavazót tudnak megszólítani, mint az ellenkező oldalon álló politikai blokk, melyet 20 éve a HZDS testesített meg, most pedig a Smer. De kicsi és közepes méretű pártok sorából egyszerűen lehetetlen és felesleges megállapítani, ki a jobboldal vezetője” – magyarázta azzal, nem is lenne szerencsés, ha a pártok ezzel a kérdéssel foglalkoznának.

Richard Sulík SaS-elnök, aki 2012-ben még célként tűzte ki az ellenzék vezetését, most azt mondta, a „jobboldal vezetője” fogalom kész katasztrófa. „Az emberek úgy érzik, ennek a vezetőnek felelősséget kell vállalnia az egész jobboldalért. De más pártokra egyáltalán nincs hatása” – mondta. Ľubomír Galko, a párt alelnöke lapunknak hozzátette, nem is látják értelmét az erről szóló polémiának – ő személyesen még abban sem hisz, hogy a pártok támogatottságáról szóló felmérések támpontot adnának ennek megállapításához.

Veronika Remišová, az OĽaNO jelenlegi vezető politikusa sem érzi úgy, hogy a fogalomnak jelen állás szerint bármilyen értelme lenne, még úgy sem, hogy ők adják a legtöbb ellenzéki megyefőnököt. „Mi most a megyefőnökeinkkel, valamint a következő parlamenti választásokkal foglalkozunk, nem tartjuk értelmesnek az ellenzék vezetőjéről szóló vitát, mert nem fontos. A fontos az, hogy két év múlva kormányt válthassunk” – mondta az Új Szónak.