Van, ahol akár még a bezárás is fenyeget

Van olyan iskola, ahol most is százezer korona adósságot görgetnek, s létezik olyan is, ahol a létszám drasztikus csökkenése sodorja veszélybe az intézmény további működését. Most – az ígéretek ellenére – csak egy dolog biztos: a bizonytalanság.

KÜRT: TANÉVKEZDÉS ADÓSSÁGGAL

A helyi alapiskola az idei tanévet jókora, 100 ezer koronás adóssággal kezdte, tudtuk meg Szalai Ágnes igazgatónőtől. „Nem tudtuk volna elindítani az oktatást, ha az önkormányzat nem fizette volna ki a július-augusztusi hónapra a villamos művekkel szembeni tartozásunkat, tízezer koronát. Június 20-tól ugyanis le voltunk kapcsolva az elektromos hálózatról, tegnap viszont körbetelefonáltuk az összes szolgáltatót, hogy várjanak még egy kicsit a törlesztésekkel. Nekünk valóban létkérdés, hogy befusson a minisztériumtól szeptember 15-re ígért pénz, mert bár a község adott kölcsönt, de most sem tudni, hogy a szeptemberi számlákat miből fizetjük majd ki, hiszen a gáz-, víz-, villany- és telefonszámlánk összesen százezerre rúg” – mondja az igazgatónő. Ami pedig a fejkvótarendszert illeti, a kürti alapsuliba jelenleg 243 gyerek jár, idén 23 elsősük van, s Szalai Ágnes szerint ott vannak azon a bizonyos 250-es határon, amely szerint gazdaságos az iskolát működtetni. „Ha valóban betartják az ígért fejpénz-összegeket, akkor csak örülhetünk. Viszont roppant kérdéses, hogy mikorra tisztázódnak pontosan ezek az összegek, miként az is, hogy 20 vagy 25 ezer koronát kapunk-e majd egy tanulóra egy iskolaévben” – teszi még hozzá, s keserűen megjegyzi, hogy több éves tapasztalata alapján ő már csak annak a pénznek hisz, ami valóban befut a számlára. „Ha valóban megkapjuk majd a beígért fejpénzt, akkor nem lenne gondunk a növekvő energiaárak kifizetésével sem” – szögezte le.

SZŐGYÉN: KÉT ELSŐ OSZTÁLY

A község alapiskolájában 28 elsős kezdte meg az idei tanévet, tehát 2 első osztályt is nyitottak, tudtuk meg Kunyik Éva igazgatónőtől. „Közüzemi tartozásunk pillanatnyilag nincs, a számlákat kifizettük, de hogy decemberig mi várható, azt most még nem tudom megmondani. A szeptemberi hónap ebből a szempontból rendben van, de hogy mi lesz, ha be kell indítani a fűtést, az egyelőre kérdéses, az októberi fűtésszámlát még biztos ki tudjuk fizetni” – mondja az igazgatónő. Tavaly is volt 22 elsősük, egy osztályt nyitottak akkor, a jövő évben 20 elsősre számítanak egy osztállyal, s a polgármester ígérete szerint az önkormányzat továbbra is mindent megtesz az iskolazavartalan működéséért. „Összesen 197 tanulónk van jelenleg, s noha még nem tudni, hogy a fejpénzrendszer részletesen és pontosan, összegszerűen miként alakul tovább, anynyi biztos, hogy a 250-es létszámot a jövő évben nem fogjuk tudni elérni” – mondja Kunyik Éva, s hozzáteszi: a jövő évi létszámot majd a februári beiratkozásokkor tudják pontosabban meghatározni. Az elsősök létszámát tekintve az idei tanév rendkívül pozitív.

SZALKA: FŰTÉSRE NINCS PÉNZ

A szalkai alapsuliban a fűtéssel lesz komoly gond, ugyanis szénkazánnal tüzelnek, s a közelgő fűtésszezon szénköltségeire egyáltalán nincs pénzük, tájékoztatta lapunkat Gubán József igazgatóhelyettes. „A jelen pillanatban rendelkezésünkre álló anyagi források semmiképp sem elegendőek az iskola december végéig tartó üzemeltetéséhez” – mondja, majd hozzáteszi: az önkormányzat beleegyezésével – mivelhogy erre ők sem tudnak adni – már levélben is kértek pluszpénzt a minisztériumtól, főleg a fűtésre, de válasz, pénz még mindig nincs, félő, hogy a fűtésidény kezdetével nem fogják tudni biztosítani az oktatást. Emiatt már a múlt iskolaévben is szénszünetet kényszerültek tartani. „Pillanatnyilag azon is gondolkodtunk, hogy esetleg csak a tantermeket fogjuk fűteni a többi helyiség rovására. Hangsúlyozom, az önkormányzat még kölcsönt sem tud fűtésre adni, mi is nagyon várjuk azt a pénzt, amit szeptember közepére ígért az állam. A víz-, villany- és a telefonszámlák terén nem állunk rosszul egyelőre, ezeket decemberig még valószínűleg fizetni tudjuk. A fizetéseket is rendben és időben kaptuk eddig. Jelenleg 8 elsőssel kezdtük a tanévet, eredetileg 11 gyerek járt volna hozzánk, de ketten halasztást kértek, egy leendő tanulónk pedig a család elköltözése miatt egy másik suliban kezdi meg tanulmányait” – mondja az igazgatóhelyettes. A szalkai kilencosztályos iskolában jelenleg 109 gyerek tanul, s Gubán József bízik abban, hogy jövőre nem kell majd osztályokat összevonni, erre az előrejelzések szerint van remény.

KÉMÉND: OPTMISTÁK, FENNTARTÁSOKKAL

„A tavalyi iskolaévet 202 tanulóval zártuk, az ideit pedig 207 tanulóval nyitottuk meg, 20 elsősünk van, ez nagyon jó számnak mondható” – szögezte le a Petőfi Sándor Alapiskola igazgatója, Tarr Boldizsár. Tájékoztatása szerint a közüzemi számlákkal nincsenek gondjaik, ha végső határidőkben is olykor, de mindig ki tudják fizetni a tartozásaikat. A polgármester ígérete szerint rövid időn belül 86 ezer koronát kap az iskola, ezen kívül még 147 ezer koronára volna szükségük december végéig. Szintén sokat várnak ebből a szempontból a szeptember 15-i dátumtól, vagyis az oktatási tárca ígért pénzfolyósításától. „Ha a 2003-2004-es, tehát az idei tanév elejével az állami és nem állami iskolákban együttesen 903 807 tanulóval számolnak, 2004-ben pedig kiindulásként 35,84 milliárd koronás pénzösszeggel számol az iskolaügy, az egy tanulóra eső átlag pedig ebből 39 ezer 656 korona lenne, s plusz ez utóbbit – figyelembe véve a 2005-ben várható inflációt- még öt százalékkal emelnék – nos, így durván 41 ezer korona jön ki egy tanulóra. Ez így csodás összeg lenne, ha meglesz” – fejtegeti az igazgató. Hozzáteszi: „Ha mi a jelenlegi költségvetésünket elosztjuk a tanulók létszámával, akkor körülbelül 26 ezer korona jön ki egy tanulóra és egy évre. Az előzetes kalkuláció tehát nagyon szép, és még egy aránylag kis iskola is szép összegeket kaphatna, de ez a 41 ezer korona túl optimista szám. Tekintve, hogy az idei naptári évre sem kaptuk meg az egy tanulóra járó teljes összeget, másrészt pedig a kvóták pontos lebontásáról és az elosztási kulcsokról, szorzószámokról még nem tudni pontos tényeket, konkrétumokat. Kérdéses most még az is, hogy a szeptember közepére az alapiskoláknak ígért kb. 560 millióból mennyit kap majd meg a valóságban a mi iskolánk” – tudtuk meg Tarr Boldizsártól, a Petőfi Sándor Alapiskola igazgatójától.

BART: ÖSSZEKÖLTÖZNEK?

„Iskolánk nagyon pici iskola, de a község is kis lélekszámú, körülbelül 600 ember lakja, a suliban az idei tanévet összesen tizenkét gyerekkel kezdtük, s mindössze két elsősünk van idén” – mondja Morvai Szilvia, a barti alapiskola igazgatónője. Mint megtudtuk, az első osztályosok immár évek óta kritikus száma miatt is rendkívül kedvezőtlen folyamatot mutat, két évvel ezelőtt még 24 kisgyerek tanult helyben, tavaly még l7 gyerek ült a padokban, most már csak tizenketten vannak, s így az iskola léte is megkérdőjeleződik” – mondja szomorúan az igazgatónő. „Ráadásul nincs önálló jogalanyiságunk, s az önkormányzat se dúskál anyagiakban, most épp azon gondolkodunk: azért, hogy legalább egy osztály megmaradjon, lehet, hogy egy épületbe költözünk az óvodával” – folytatja. „Decemberig még valahogy kihúzzuk, illetve hát júniusig befejezzük a most elkezdett iskolaévet, de hogy jövő ilyenkor meg tudjuk-e nyitni az iskolát az abszolút kérdéses” – teszi még hozzá. Az igazgatónő szerint még nem ráfizetéses az iskola működtetése, az a pénz, amit az önkormányzat fenntartásra kapott, eddig még takarta a közüzemi számlákat. A fizetésüket is eddig rendesen megkapták. Decemberig annyi biztos, hogy ha az a pénz, amit a járási iskolaügy a második félévre az önkormányzatnak fenntartásra átküldött nem fedezné a kiadásokat, akkor a hiányzó összeget az önkormányzat pótolja majd. A rendkívül alacsony tanulólétszám miatt a tanévkezdés előtt még az is kérdéses volt, hogy nem vonják-e össze mind a négy osztályt. Erre szerencsére nem került sor. Morvai Szilvia bevallotta, ez már csak a tananyag és a tanulók életkora, képességei miatt sem lenne jó. Jelenleg két összevont osztály alkotja az iskolát. A jövőt tekintve csak annyi biztató, hogy nyolc elsős várható, amennyiben valóban ide íratják majd be őket. Volt már olyan, hogy két nebuló inkább egy másik község szlovák iskolájában kezdte meg tanulmányait, Barton ugyanis nincs szlovák alapsuli. Ezzel függ össze az is, hogy a községben a szlovák nemzetiségű lakosság létszáma is emelkedett. Annyit még, hogy a leendő nyolc elsős közül hat gyerek szülei jelezték biztosan, hogy ide íratják majd gyermeküket.

NÁNA: A BEZÁRÁS HATÁRÁN

Cinikusként parafrazálhatnánk a nánai suli helyzetét, Ottlik Géza után szabadon azt is mondhatnánk: iskola a bezárás határán. Legalábbis ezt erősítette meg Drubits Ilona igazgatónő. Tájékoztatása szerint a létszámot tekintve a helyzet siralmas, de rögtön hozzátette: az önkormányzat továbbra is harcol az iskola megmaradásáért és támogatja az intézményt. Pillanatnyilag összesen 12 tanulójuk van, 2-2 összevont osztályban folyik a tanítás. Két elsőssel kezdték az idei tanévet, ám a többi évfolyamban sem jobb a helyzet: öt másodikos, kettő harmadikos és 3 negyedikes gyerek koptatja a kisiskola padjait. Ráadásul egy olyan tanulójuk is van, akit csak az ún. integrált módszerrel tudnak oktatni. Hogy jövő ilyenkor hány elsősük lesz, az majd csak a februári beiratkozások után derül ki, de Párkány közelségét is figyelembe véve – hiszen Nána már-már elővárosnak tekinthető –, s azt is, hogy nagyon sok fiatal szülő Párkányban dolgozik, tehát a csemetéjét is ott járatja iskolába: nem sok jóra számíthatnak. Az idei tanévre már a pedagógusok létszámát is csökkentették, pontosan 1,7 helyre jut bérkeret, tehát a bérkeretből egy 100 százalékos, egy 70 százalékos és egy 20 százalékos munkakörre futja. „Ez gyakorlatilag az állam által térített bérkeret jelenti, hogy a hiányzó összeget ki téríti meg, azt nem tudják. A fizetésüket eddig még rendben megkapták. Ezt mi még így is vállaltuk, csak hogy az iskolát ne zárják be. A valóságban két pedagógus tanít és ők látják el felváltva a nevelői munkát is. A közüzemi számlák terén nincs hátralékuk, viszont ők is várják a minisztérium által térítendő pénzt. Amikor legutóbb a polgármesterasszonnyal tartottunk megbeszélést, kiderült, hogy az önkormányzat attól is függővé teszi az iskola létét, hogy mit térít majd meg az állam a januártól bevezetésre kerülő fejkvótarendszer alapján. Bízunk benne, hogy az idei tanévet befejezzük, de hogy mi lesz jövő szeptemberben, tudunk-e majd kaput nyitni, az bizony most még alaposan megkérdőjelezhető” – mondta el lapunknak Drubits Ilona igazgatónő.