Valášek elnézést kért a magyaroktól

Valášeket a köztelevízió egy riportjában szólították meg, amely arról szólt, a magyar állam több szlovákiai műemlék épületet vásárolt fel. A kassai, besztercebányai és tornaljai ingatlanvásárlásról a szlovák felet Budapest nem, vagy csak utólag értesítette. Ezzel gyakorlatilag megsérthette a diplomáciai kapcsolatokat szabályozó Bécsi Szerződést, szerepel a bejátszásban. Valášek az üggyel kapcsolatban adott nyilatkozatában magyarul beszélő szlovákoknak nevezte a hazai magyar közösség tagjait. „A Magyarországról Dél-Szlovákiába érkező támogatásokkal Orbán Viktor a Szlovákiában élő, magyarul beszélő szlovákokat akarja megvásárolni a 2022-es választás előtt” – mondta a PS képviselője. A nyilatkozatáért a Szövetség több politikusa is bírálta őt.

Megkeresésünkre Valášek elmondta, rossz szóhasználatot választott, a nyilatkozatban a szlovákiai magyarok szlovák állampolgárságára akart utalni, nem pedig arra, hogy szlovák nemzetiségűek lennének. Hozzátette, tudatában van annak, hogy az általa használt megfogalmazás érzékeny pontot érint. „Elnézést kérek a szlovákiai magyaroktól azért, ahogy fogalmaztam” – mondta. A képviselő, aki a kormánykoalíciós Za ľudí frakciójából való távozás után csatlakozott a PS-hez, elmondta, a magyar kisebbséget, illetve Magyarországot érintő kérdésekben egyeztetni szokott a párt magyar platformjával. „A köztévének adott nyilatkozat ez alól azért volt kivétel, mert a riporter egyből az után szólított meg, hogy az ülésteremből kiléptem” – tette hozzá. Valášek pártja, a PS is szabadkozik a képviselő nyilatkozata miatt, ami szerintük azért volt félreérthető, mert a képviselő csak rövid állásfoglalást adott a köztelevíziónak. Hozzáteszik, pártjuk tiszteli az ország magyar nemzetiségű tagjait és szégyenletes, milyen kevés szlovákiai forrás és figyelem jut a déli régióba.

A magyar pénzek

Valášek a Magyarországról érkező támogatásokról szólva rámutatott, szerinte nem csoda, hogy Orbán Viktor a déli országrészben olyan népszerű, ha a szlovák kormány elhanyagolja ezt a régiót. Az úthálózat rossz állapotát és a mezőgazdaság kérdéseinek háttérbe szorulását hozta példaként arra, hogy nemcsak a mostani, hanem az előző szlovák kormányok sem foglalkoztak megfelelően a déli országrésszel.

Korčok szerint

A szlovákiai magyarok által lakott régiók lemaradásáról, a Pátria rádiónak adott interjújában, Ivan Korčok (SaS-jelölt) külügyminiszter is beszélt. A tárcavezető szerint az, hogy a kérdéses országrészben nem elegendő beruházás és gazdaságfejlesztés valósult meg, nem köthető össze azzal, hogy ott a magyar nemzetiségű polgárok élnek, hiszen az országnak sok hasonló lemaradó régiója van. Ezért gondot lát abban, hogy valaki a déli országrész gazdasági nehézségeiből etnikai jellegű problémát csináljon. „Azt elutasítom, hogy valaki itt olyan képet fessen, hogy mi célzottan és tudatosan elhanyagoljuk Dél-Szlovákiát” – mondta a Korčok. 
Valášek a miniszter nyilatkozatára reagálva elmondta, az világos, hogy vannak az országnak a déli régión kívül is olyan részei, amelyek hosszú ideje elhanyagoltak, ami azonban nem ok arra, hogy a magyarlakta térség problémáit figyelmen kívül hagyják. „Fontosnak tartom megemlíteni, a déli régió sajátságos abban, hogy az állam általi hosszú távú elhanyagolás következményei kiugróak és sajátosak” – mondta, és hozzátette, ezért a térség különleges figyelmet igényel.

Mečiari idők?

Hangácsi István, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa a magyar kormány itteni aktivitásaira adott szlovák politikai reakciók kapcsán azt a kérdést tette fel, miért csak most került ez a hazai közszereplők érdeklődésének középpontjába. Rámutatott, a Bethlen Gábor Alap például évek óta folyósít magyarországi támogatásokat Szlovákiában. Hangácsi szerint ha igaz az, amit a szlovák külügy állít, mi szerint bizonyos ingatlanvásárlásokról csak a sajtóból szereztek tudomást, az valójában az adott szaktárcát állítja be negatív fényben. Hozzátette, a magyar állam említett lépéseire a szlovák politikum már-már a mečiari időket idéző narratívákkal reagált.