Vagyonbevallás új módon

Mi tette szükségessé a törvény módosítását? A korábbiakhoz képest mennyiben változott a vagyonbevallás módja?

Az eredetileg elfogadott törvény több ponton is problémásnak bizonyult. A pénzügyminisztérium előző vezetősége, amelynek idején a korábbi törvényt elfogadták, ugyanis szigorúbban közelítette meg a vagyonbevallások kérdését. Emiatt valamilyen formában mindenkinek kellett volna nyilatkoznia. Annak is, akinek tulajdonába került valamilyen vagyon, és annak is, akinek nem volt semmije. Ez adta az alapvető okot a módosításra, a másik problémakör azonban nem kevésbé fontos, hiszen a korábban kidolgozott módszer rendkívül aprólékos bevallást követelt meg a nyilatkozattevőktől. Fel kellett volna tüntetni például az otthoni készpénzvagyont is. A törvény ezzel szemben nem garantálta kellőképp, hogy ha az adatok bekerülnek az adóhivatalokba, akkor ott ezeket a személyiségi jogokat védve kezelték volna. Képviselők egy csoportja emiatt az alkotmánybírósághoz fordult. Közben azonban a kormány is lépett, és olyan módosító javaslatot készített a törvényhez, amelynek részét képezi a vagyonbevallások kérdése. A kormány benyújtotta javaslatát a parlamentbe, ahol rendkívül aprólékos szakmai munkát követően második olvasatban sikerült teljesen új alapokra helyezni a vagyonbevallások kérdéskörét. Ezzel tulajdonképpen tárgyát veszítette a már említett alkotmánybírósági beadvány is.

Kinek kell a jelenlegi törvény szerint vagyonbevallást tennie, és kit kímélnek meg ettől a kötelességtől?

Az elfogadott módosítások alapján vagyonbevallást kell tenniük azoknak, akik ingó és ingatlan vagyont birtokolnak. Ingatlan esetében azok tartoznak ebbe a körbe, akik 2001. december 31-ei időpontban ingatlantulajdonnal, vagy más, az 1,5 millió koronás összeget meghaladó vagyonjoggal, vagyonértékkel rendelkeztek. Azok is kötelesek bevallást tenni, akik 1999 szeptember 1. és 2001. december 31. között az 1,5 millió koronát meghaladó összértékű ingatlanvagyonra tettek szert, illetve tulajdonukban van ingóság, ami lehet készpénz, de vállalkozásokban birtokolt tulajdonrész is. A módosításnak köszönhetően kitolódott a vagyonbevallás benyújtásának végső határideje is. Ezt így legkésőbb idén október 31-ig kell beadni az illetékes adóhivatalnál. Vagyonunkat ezentúl háromévente, mindig október 31-ig kel majd bevallanunk. Sikerült elfogadnunk azt is, hogy akik nem rendelkeznek a fent említett vagyonnal, azoknak nem kell nyilatkozatot tenni a vagyontalanságukról. A bevallás nyomtatványát is teljesen átdolgoztuk, úgy hogy ezek átláthatók és egyszerűen kitölthetők legyenek. Az űrlaphoz mellékelt szövegben pontosan elmagyarázzuk, hogyan is kell kitölteni.

Mi a helyzet a házastársak osztatlan vagyonával?

Házastársak esetében mindenki a saját vagyonrészét vallja be. Osztatlan vagyon esetében a határ 3 millió korona, ingatlan és ingóság esetében egyaránt. ĺgy ha a házastársak, a fent említett időpontokig nem szereztek 3 millió korona értékű ingatlant, illetve osztatlan ingóságuk nem haladja meg a 3 millió koronát, akkor nem kell bevallást tenniük.

Milyen szankciókkal élnek azokkal szemben, akik elmulasztják vagyonbevallási kötelességüket?

A szankciókat meghagytuk az eredetileg elfogadott szinten. Aki nem nyújtja be vagyonnyilatkozatát, arra úgy tekintenek majd, mint vagyontalanra. Egyelőre így ebből nem származhat nagyobb problémája. A következő vagyonbevallásnál azonban, ha nagy különbség mutatkozik a vagyoni helyzetében, megeshet hogy felszólítják, számoljon el, miből is sikerült ezt a vagyont felhalmoznia.

Vagyontalanságáról szóló nyilatkozatát azonban a lakosság egy jelentős része már elküldte. Mi lesz ezekkel a nyilatkozatokkal?

Ezek sorsáról az adóigazgatóság fog dönteni. Vagy visszaküldi a tulajdonosoknak, vagy pedig megsemmisíti. Ezek azonban mindenképp érvényüket vesztik.

Mennyibe kerül majd az államnak a vagyonnyilatkozatokról szóló törvény végrehajtása?

A parlament nem foglalkozik azzal, hogy ez mennyibe kerül az államnak. A kérdés itt az, hogy szükség van-e rá vagy sem. A környező és a fejlett európai országokban a lakosságnak mindenütt kell vagyonnyilatkozatot tennie. Megnehezítjük ezzel a nem tisztázott módon szerzett vagyon felhasználását, és egyfajta társadalmi elszámolás is ez az állampolgárokkal szemben.