V4-es élelemcsata Brüsszellel

A V4-ek újabb témában, a kettős élelmiszer-minőség ügyében találták meg a lehetőséget, hogy bírálják az uniós bürokráciát, és nyomást gyakoroljanak Brüsszelre. 

Szlovákia, Csehország, Magyarország és Lengyelország folytatni fogják közös kezdeményezésüket, mellyel fel akarják számolni a kettős élelmiszer-minőség gyakorlatát, nevezetesen, hogy egyes régi és új EU-tagországokban ugyanazon gyártó ugyanazon termékének minősége nagyban eltér egymástól – hangzott el a varsói csúcstalálkozón. A V4-es országok miniszterelnökei felszólították az Európai Bizottságot, hogy kezdjen el komolyan foglalkozni a témával, Fico szerint ugyanis ez a gyakorlat elfogadhatatlan, és egyértelmű csalás. A szlovák kormányfő arra a minőségösszehasonlító vizsgálatra hivatkozott, mely ugyanazon gyártó 22 ugyanolyan márkájú termékének minőségét vetette össze, és több esetben a szlovákiai piacra került termék maradt alul, holott az élelmiszereket 15 kilométerre egymástól vásárolták az ellenőrök Ausztriában és Szlovákiában. Fico elmondása szerint folytatni fogják az ilyen vizsgálatokat, mert elfogadhatatlannak tartják a kettős mércét. 

Hatni akarnak Brüsszelre 

„Azt követeljük az Európai Bizottságtól, hogy vizsgálja meg, elégségesen reagál-e az európai törvénykezés ezekre az átverésekre” – mondta a szlovák kormányfő. Leszögezte: amennyiben az EB nem tanúsít tisztességes hozzáállást a problémához, Szlovákia az európai polgári kezdeményezés eszközéhez nyúl, így gyakorolva nyomást a bizottságra. Fico hangsúlyozta: a kettős élelmiszer-minőség nem műszaki kérdés, hanem veszélyes politikai üzenet és az Európai Unió alapelvét érinti, abban a tekintetben, hogy „vagy mindenki egyenlő, vagy kölcsönösen átverjük egymást”. „Ha a bizottság nem reagál elégségesen, az csak megerősíti, hogy felesleges dolgokkal foglalkozik” – tette hozzá. 

Korábban is kifogásolták 

Orbán Viktor magyar kormányfő szlovák kollégájához hasonlóan nyilatkozott, szerinte az ügyben kettős mérce érvényesül az Európai Unió piacán. Ebből a szempontból másodrendűeknek minősülnek Közép-Európa állampolgárai – fogalmazott. Hozzátette, a problémát Magyarország már korábban is jelezte, ám az Európai Bizottság nem állt helyesen a dologhoz. A V4 kezdeményező szerepet akar játszani abban, hogy olyan szabályozást alakíthassanak ki, amely megakadályozza a kettős mércét ezen a területen – jelentette ki. 

Törvénymódosítás kell 

Bohuslav Sobotka cseh kormányfő szerint a V4-ek ezen kezdeményezése ébresztő lehet Brüsszel számára. „Elfogadhatatlan, hogy létezzen első osztályú és másodosztályú élelmiszerpiac. Ebben nem alkuszunk. Követeljük, hogy az Európai Bizottság fogadjon el olyan komplett törvénymódosító intézkedéscsomagot, amely orvosolná ezt a problémát” – hangsúlyozta a cseh kormányfő. Elmondása szerint a cseh mezőgazdasági minisztérium egy tanulmányt készít egyes élelmiszerek minőségéről Csehországban, Ausztriában, Szlovákiában és Magyarországon. A tanulmány májusban készülhet el, és segíthet nagyobb nyomást gyakorolni az Európai Bizottságra. 

Politikailag hálás téma 

Feledy Botond külpolitikai elemző szerint a kettős élelmiszerminőség politikai szempontból rendkívül hálás téma a visegrádi országoknak azután, hogy a balkáni útvonalat jelentősen tehermentesítette a török-EU megállapodás, és migráció témája a háttérbe szorult. „Ez talán még egyszerűbben megfogható közös érdeke a V4-eknek” – mondta az Új Szónak, hozzátéve, az, hogy mi kapható a boltokban, pártszimpátiától és világnézettől függetlenül érdekli az embereket, így rendkívül könnyen kommunikálható. Ebben az esetben pedig nem Angela Merkel német kancellár az ellenfél, hanem Jean-Claude Juncker és az Európai Bizottság, melynek az élelmiszerekkel kapcsolatos szabályozás a hatáskörében van. 

Az azonban már bonyolultabb kérdés, hogy fog reagálni a dologra Brüsszel. Az élelmiszerminőséggel kapcsolatos illetékességi kérdések és a jogi szabályozás összetettsége ugyanis bonyolulttá és hosszadalmassá teszi az egész ügyet. A V4-ek pedig minden bizonnyal minél többet ki akarnak majd hozni a témából, mely ideálisan illik a brüsszeli bürokráciát bíráló politikai kommunikációjukba. (fm, Denník N, MTI)