V4-es csúcstalálkozó a háború árnyékában

Az államfők csúcstalálkozóján búcsúztatták Zemant, aki utoljára vett részt a visegrádi országok közös tárgyalásán, valamint üdvözölték Novákot, aki kinevezése óta először képviselte Magyarországot a visegrádi együttműködés keretén belül.

Čaputová bevezetőjében elítélte Ukrajna megtámadását, amit a nemzetközi jog „példátlan megsértéseként” értékelnek a jelen lévő országok képviselői. „A civilek megtámadását nem erőnek, hanem inkább gyengeségnek és cinizmusnak tartom” – mondta, majd hozzátette, mindnyájan békére vágyunk. „Ennek a békének azonban igazságosnak kell lennie, mert amelyik béke nem igazságos, az csak ideiglenes fegyverszünet. Ahhoz, hogy visszaálljon a béke, elég lenne, ha az orosz katonák elhagynák Ukrajnát és Oroszország tiszteletben tartaná a szuverén állam nemzetközileg elismert határait. Oroszország törvénytelen állapotot teremtett, és Ukrajna jogos vágya, hogy ezt a törvénytelen állapotot orvosolja” – folytatta a szlovák elnök. Beszédében kitért arra is, a négyből három ország a humanitárius és politikai segítség mellett katonai támogatást is nyújt Ukrajnának, mely Szlovákia szerint jogos védelmi harcot vív a szuverenitásának megőrzése érdekében. Hangsúlyozta, nemcsak Ukrajna jövője forog kockán, de Szlovákia biztonsága is. Az uniós szankciók kapcsán megismételte, a visegrádi országok támogatják az EU nyolcadik intézkedéscsomagját. Čaputová fontosnak tartja, hogy a szankciók a lehető legkevésbé sújtsák a tagállamokat, a másik oldalon viszont nem szabad kétségbe vonni, hogy az intézkedések hatékonyan működnek, s negatívan érintik Oroszországot. Megjegyezte, az energiaválság nemcsak a szankciók következménye, Oroszország már hónapokkal a háború kitörése előtt korlátozta a földgáz szállítását, ami komoly áremelkedéshez vezetett. Emlékeztetett, Moszkva fegyverként használja az energiaellátást. Az energiaválsággal kapcsolatban elmondta, az EU szintjén közös megoldásra van szükség, amit az uniós ársapka jelenthet. A szlovák államfő köszönetet mondott Csehországnak és Lengyelországnak azért, hogy korábban mindkét ország hozzájárult a szlovák légtér védelméhez.

Zeman szerint az ún. Green Deal megállapodás jelentős tényező az energiaválság terén. „Vannak megújuló forrásaink, amelyeket instabilitásuk miatt hagyományos forrásokkal kell támogatni. Minden tiszteletem a környezeté, de elsősorban az emberiséggel kell törődnünk” – mondta Zeman a magas energiaárakkal kapcsolatban. A cseh elnök megismételte korábbi kijelentéseit a nukleáris konfliktus veszélyéről, amelyről a múlt héten beszélt a Gazdaságpolitikai Bizottság (EPC) prágai ülésének résztvevői előtt.

Duda leszögezte, Lengyelország nagyon jól tudja, milyen az orosz megszállás, s a lengyelek szolidaritást vállalnak az ukránokkal, valamint elítélik a szomszédban dúló háborút.

„Közösen gondolkodunk és próbálunk válaszokat találni az orosz–ukrán háború okozta társadalmi és gazdasági kihívásokra, valamint az egyre súlyosbodó energiaválságra” – írta a magyar államfő a közösségi oldalán. A sajtótájékoztatón megerősítette, Magyarország a többi visegrádi országgal együtt elítéli Oroszország lépéseit és az Ukrajna négy megyéjének elcsatolását, valamint a civilek elleni támadásokat. „Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a háború mihamarabb véget érjen” – mondta a nukleáris fenyegetés elkerülését hangsúlyozva.

Az elnökök nem láttak problémát abban, hogy Magyarország – Szlovákiával, Csehországgal és Lengyelországgal ellentétben – nem nyújt katonai segítséget Ukrajnának. Čaputová kiemelte, tiszteletben tartják az eltérő álláspontokat. „Ami leginkább összeköt bennünket, az az, hogy országaink azonnali és önzetlen segítséget nyújtottak az ukrán menekülteknek” – mutatott rá Zeman. Novák kijelentette, az alapvető álláspontok megegyeznek, és a véleménykülönbség bizonyos kérdésekben természetes. A magyar államfő kitért a délről érkező illegális migrációs fenyegetésre is, mellyel kapcsolatban közös állásfoglalást sürget.