<p>Egyre hatékonyabban működnek az Európai Unió tagországainak igazságszolgáltatási rendszerei – derül ki abból a felmérésből, melyet immár ötödik alkalommal készített el az Európai Bizottság, a szlovákiai igazságszolgáltatás viszont a legkevésbé független.</p>
Utolsó a szlovák igazságszolgáltatás
Az elemzés arra is rávilágított, hogy az összes tagország közül a szlovákiai igazságszolgáltatási rendszer a legkevésbé független. Az Eurobarometer felmérése alapján készített elemzés szerint a lakosságnak mindössze 22 százaléka tartja függetlennek a szlovákiai bíróságokat, a legjobb arányt Dánia érte el több mint 85 százalékos bizalmi indexszel. Szlovákia leszakadását mutatja, hogy a térség többi állama is sokkal jobban szerepelt, Csehországban és Magyarországon is az 50 százalékot közelíti azok aránya, akik függetlennek tartják a bíróságokat.
Lassú ítélkezés
A jogrendek elemzésekor három fő paramétert, a hatékonyságot, a minőséget és függetlenséget vizsgálják. Idén először azt is elemezték, hogy az egyes tagországokban milyen a jogérvényesítés, illetve milyen hosszan húzódnak el a peres ügyek. Az elemzésből kiderült, hogy az EU tagállamok közül a hazai lakosság a legkevésbé hisz a bíróságok függetlenségében. A megkérdezettek szerint a bizalmatlanság legfőbb oka az, hogy a kormány és a politikusok nyomást gyakorolnak a hazai bíróságokra. Az uniós tagországok közül Szlovákiában húzódnak el legtovább a polgári peres ügyek és a kereskedelmi perek. „Felszólítom a tagállamokat, hogy a saját jogrendjüket érintő reformokat a jogállamiság és a bírói hatalom függetlenségét szem előtt tartva, illetve azzal összhangban hozzák meg” – közölte Věra Jourová uniós biztos.
Harabin az oka
A felmérésre a Nyílt Bíróságokért Egyesület (ZOJ) is reagált, szerintük a hazai bírók felé is komoly jelzés az, ha a mindössze a lakosság ötöde bízik a hazai bíróságban. „A bíróságokkal szembeni bizalmatlansághoz jelentősen hozzájárult Štefan Harabin, illetve az, hogy már 17 éve vezető beosztásban dolgozik a hazai igazságszolgáltatásban. Politikai támogatás nélkül ez nem valósulhatott volna meg” – áll a ZOJ állásfoglalásában. Harabin igazságügyi miniszterként és a Legfelsőbb Bíróság elnökeként is hosszú évekig hatással volt az igazságszolgáltatásra. A szervezet szerint a hazai igazságszolgáltatásban uralkodó állapotokért ugyanakkor a bírói hatalom mellett a végrehajtói hatalom és a törvényalkotás is felelős. Katarína Javorčíková, a ZOJ elnöke szerint a három hatalmi ágnak meg kell találnia a módját, hogy az igazságszolgáltatásból kizárják a politikai befolyást. Ugyanakkor a bírón is múlik, hogy ne engedjen a politikai nyomásnak.
Az uniós elemzés egyébként konstatálja, hogy Szlovákia tett lépéseket annak érdekében, hogy javítson a hazai állapotokon. Az igazságügy reformja bekerült a kormányprogramba, de az elindított intézkedések eredményeire még várni kell. (SITA, TASR, ie)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.