Újra téma a nemzetiségi műsoridő

A kulturális minisztérium, miután az Európai Bizottság erre kötelezte Szlovákiát, hozzálátott, hogy az uniós normákhoz igazítsa a műsorszórásról és a digitális sugárzásról szóló jogszabályokat. A tervezet érinti többek közt a közmédiáról, vagyis az RTVS-ről szóló jogszabályt és az államnyelvtörvényt is. Az előbbinek a módosításával a köztelevízió nemzetiségi adásainak időkeretét évente minimum 360 órában határoznák meg. Eddig az RTVS évente, főleg pénzhiány miatt, hozzávetőlegesen csak 180 órányi ilyen adást sugárzott, ahelyett, hogy a most hatályos törvényben meghatározott mennyiségű nemzetiségi műsort szolgáltatott volna. Ez utóbbit a népszámlálás adataira hivatkozva állapították meg, az ország lakosságának 8,5 százalékát kitevő magyaroknak például a jogszabály szerint ugyanilyen arányú nemzetiségi műsor járna. A köztelevíziónak jelenleg három országos csatornája van, és készítik a negyedik, egy sportcsatorna indítását is, így az évi száz-egynéhány óra magyar adás jelentősen elmarad a törvényileg előírttól.

A Szövetség elnökségi tagja, Rigó Konrád, aki korábban a Híd által jelölt kulturális államtitkár volt, elmondta, a mostani változtatás értelmében az RTVS meghatározna egy időkeretet, amelyet a kisebbségek egymáshoz viszonyított számaránya szerint osztanának el az egyes nemzetiségi műsorok között. „Innentől kezdve nincs garancia a fix műsoridőre, csak a minimális műsoridőre van” – mondta Rigó, és hozzátette, az új törvény ezt is csak 2025. január 1-től írná elő. Addig évente növekedne a mostani, hozzávetőlegesen 180 órás műsoridő. A korábbi államtitkár szerint ez a nemzetiségek kulturális jogaira nézve egyértelmű visszalépés lenne. Szerinte a 360 órában megszabott minimum rendkívül alacsony.

A Szövetség ezért egy tömeges véleményezési eljárásban egy módosító javaslatot nyújtott be a törvénytervezethez. Néhány óra alatt a szükséges 500 aláírás több mint kétszeresét össze is gyűjtötték. A módosító javaslatban ugyancsak szerepel a minimális óraszám meghatározása, miközben az eredeti százalékalapú mechanizmust is megtartanák. „Mi a javaslatunkban az írjuk, hogy ez jövőre napi 1,5 óra, két év múlva napi 2,5 és három év múlva napi 3,5 óra legyen” – mondta Rigó azzal, hogy 2025-re a nemzetiségi műsorok minimális időkerete sokkal jobban közelítene ahhoz a százalékos arányhoz, amit a törvény már most is előír. A korábbi államtitkár rámutat, hogy a készülő jogszabály sem tartalmazza a kérdéses műsoroknak a finanszírozását, a meghatározott 360 órás minimumnak sincs meg benne a pénzügyi alapja. „Felvesszük a kapcsolatot a többi frakció tagjaival és természetesen a kisebbségi kormánybiztossal egyeztetve belépünk a törvényalkotási folyamatba” – írta a közösségi médiában az ügyről a Szövetség elnökségi tagja.

Gyimesi: 360 a minimum

A kormánypárti OĽaNO magyar nemzetiségű képviselője, Gyimesi György rámutat, a kulturális minisztérium mostani javaslata gyakorlatilag megduplázza azt a nagyjából 180 órás éves sugárzási időt, ami a kisebbségi műsorok rendelkezésére áll. „Minimum 360 óra ilyen műsort kell sugározni, ez már az a határ, amit az RTVS képes anyagilag megvalósítani” – mondta.

Gyimesi rámutatott, az RTVS 2016-ban 220 óra, 2017-ben 212 óra, 2018-ban 189 óra, 2019-ben 233 óra és 2020-ban 186 óra nemzetiségi műsort sugárzott, amelynek egy kisebb részét a határon túli szlovákoknak szánt adás tesz ki. Hozzátette, az új szabályozás egy átmeneti időszakot is tartalmaz, eszerint jövő év január elsejétől legkevesebb 240 óra lenne az időkeret, ez után emelkedne ez a szám 360 órára. Kiemelte, ezek a számok egy minimumot jelentenek. Gyimesi arról is beszélt, ennél sokkal magasabb, a Szövetség javaslatából adódó, évi 1200 óra feletti nemzetiségi műsoridőt az RTVS egyszerűen az anyagi lehetőségeinek korlátai miatt nem tud kivitelezni. „Az RTVS tényleg anyagi nehézségekkel küszködik” – tette hozzá.

A képviselő a törvénymódosításra való reakcióval kapcsolatban élesen bírálta a Szövetség politikusát, Rigót. „Rossznak tartom a háromszor bukott Rigó Konrád hozzáállását, mert négy évig volt a kulturális tárca államtitkára, de az ügyben mégsem tett semmit” – mondta Gyimesi. Rigó erre reagálva elmondta, az előző kormány idején az RTVS-ről szóló törvény ilyen jellegű módosításában az akkori koalíciós pártok nem tudtak megállapodni. Hozzátette, ennek ellenére már akkor bővült a nemzetiségi műsorok finanszírozása és műsorideje is.

A feliratozás, fordítás

Fiala-Butora János kisebbségi ügyekkel foglalkozó emberjogi szakértő a kulturális minisztérium javaslatával kapcsolatban elmondta, negatívan értékeli, a tervezet nem nyújt megoldást arra, hogy a regionális televíziók szlovák feliratozás nélkül sugározhassanak. Erre ugyanis ma a legtöbb ilyen adót a törvény kötelezi. „Ebben a kérdésben a minisztérium javaslata még visszalépést is jelent” – tette hozzá a jogász. Rigó ezzel kapcsolatban rámutatott, eddig egy 2013-as törvénymódosítás szerint, az unió hivatalos nyelvein, így pl. magyarul sugárzó regionális televízióknak lehetősége volt arra, hogy kivételt kapjon az államnyelvi kötelezettség vagy a kötelező szlovák fordítás alól, de a mostani tervezet ezt eltörölné. A Szövetség azt javasolja, hogy ez a lehetőség kerüljön bele a törvényszövegbe azzal, hogy az összes nemzetiségi kisebbség nyelvén sugárzó csatorna élhessen vele. Gyimesi a feliratozással kapcsolatban lapunknak elmondta, a kulturális tárca államtitkára, Radoslav Kutaš biztosította őt, ebben a kérdésben kompromisszumos javaslatot fognak előterjeszteni.