Újabb smeres nem a kisebbségi törvényre

A Smer jelöltje, Miroslav Lajčák által vezetett külügyminisztérium szerint ezt a területet már több létező törvény is szabályozza, amelyek teljes mértékben összhangban vannak az ország nemzetközi kötelezettségvállalásaival. A tárca a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt megelőző jogalkotási szándéknyilatkozatra reagált, amelynek elkészítését a kisebbségi kormánybiztos hivatala koordinálta. A külügy az állásfoglalásában azt írja, szerintük az alkotmány nem írja elő egy kisebbségekkel foglalkozó egységes jogszabály létrehozását. Ha erre mégis sor kerülne, Juraj Tomaga, a külügyminisztérium szóvivője szerint a törvény előkészítését széles körű szakmai diskurzusnak kellene megelőznie.

Külügyi jogászkodás
A tárca álláspontja szerint a jogalkotási javaslatban szereplő, „nemzeti kisebbségek jogai” kifejezés nincs összhangban az Európa Tanács, az Európai Unió és az Európai Biztonsági és Együttműkö-dési Szervezet (EBESZ) által használt terminológiával, ahogy a szlovák alkotmánnyal sem, amely csak a „nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok jogairól” beszél. Minderre hivatkozva a minisztérium nem ajánlja a kisebbségi kormánybiztos által bemutatott jogalkotási szándéknyilatkozattal össze-függésben a további eljárást – olvasható a TASR hírügynökségnek adott közleményükben.

A Smer a megkeresésünkre azonos álláspontjának adott hangot. A párt szóvivője, Ján Mažgút úgy nyilatkozott, szerintük a kisebbségekhez tartozó személyek jogai már most is átlagon felüliek. A párt álláspontja szerint a nemzetiségekre vonatkozó, jelenleg hatályos jogszabályok megfelelnek Szlovákia nemzetközi kötelezettségeinek. Peter Pellegrini (Smer) kormányfő a napokban azonban úgy nyilatkozott, a kisebbségeknek nem kell aggódniuk akkor sem, ha esetleg nem kerülne be a parlamentbe kisebbségi párt. „Ugyanúgy gondoskodunk róluk, ahogy most is” – mondta a kormányfő.

A Smerrel együtt kormányzó Híd értetlenül áll a külügyi tárca és Robert Fico pártjának álláspontja előtt. Magdeme Klára, a Híd szóvivője kérdésünkre arra emlékeztetett, a külügy már korábban is elutasította a kisebbségi törvény gondolatát. „Erről azonban nem Miroslav Lajčák dönt, hanem a következő kormánykoalíció. Ezért jelenleg fölösleges az irányelvben használt terminológiával foglalkozni” – mondta a szóvivő.

Ellenzéki ellenvetések
A Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) ugyancsak kiállt az egységes kisebbségi törvény szükségessége mellett. Ugyanakkor a Hidat hibáztatja, hogy eddig erre nem került sor. „Ha a kormánybiztos valóban el akarta volna készíteni a tervezetet, már 2018-ban beterjeszthette volna, a külügyi tárca pedig már akkor elmondhatta volna kifogásait” – közölte Mózes Szabolcs, az MKÖ elnöke.

Az ellenzéki SaS nemzetiségi programjának kidolgozója, Milan Pilip lapunknak elmondta, pártja egyértelműen támogatja a kisebbségi törvény létrejöttét, így ez a programjukban is szerepel. Hozzátette, amikor a külügyminisztérium a nemzetiségek átlagon felüli jogairól beszél, nem tesz említést arról, mi lenne ez a bizonyos átlag. A szakpolitikus szerint egy ilyen törvény nemléte egyben azt is jelenti, nem létezik például a kisebbségek jogainak meghatározására szolgáló folyamat definíciója, de még a nemzetiségi kisebbség fogalmának meghatározása is hiányzik.

A PS/Spolu-koalíciónak a kisebbségi témákkal is foglalkozó szakembere, Zora Jaurová ugyancsak pozitívan állt az kisebbségi törvény kérdéséhez. „Kezdeményezni fogjuk a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény létrejöttét” – válaszolta kérdésünkre Jaurová. Hozzátette, a jogszabály definiálná a kisebbségi közösségeket, az alapvető jogaikat, a nemzeti szimbólumaikat, a közéletben való részvételüket, de egyedi hozzáállást is biztosítana a különböző nemzetiségek számára. Az OľaNO szóvivője, Matúš Bystrianský a kisebbségi törvénnyel kapcsolatban úgy nyilatkozott, szerintük egy ilyen jogszabály megalkotását széles szakmai vitának kell megelőznie.

Az első lépés megvolt
A kormány Nemzeti Kisebbségekért és Etnikai Csoportokért Felelős Bizottságának tagjai január 23-ai ülésükön hagyták jóvá a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt megelőző jogalkotási szándéknyilatkozatot, más szóval jogalkotási irányelvet. Mindezt annak ellenére, hogy a dokumentum megalkotásában részt vevő külügyi tárca ellenezte.

Az irányelvet kidolgozó testület vezetője, Bukovszky László (Híd) kisebbségi kormánybiztos korábban arról beszélt, az új kisebbségi törvény egységesítené a jelenlegi, széttöredezett jogi szabályozást, és a lehető legátfogóbban határozná meg a kisebbségi jogokat az alkotmánnyal, valamint az elfogadott nemzetközi kötelezettségekkel és ajánlásokkal összhangban. „A jogalkotási szándéknyilatkozat végső formája a jövőbeni kormány támpontja lehet a kormányprogram és a következő időszakra vonatkozó jogalkotási terv kidolgozásakor” – fűzte hozzá a kormánybiztos.