Újabb botrányos privatizáció

– Egyik árajánlatról sem mondjuk, hogy alacsony vagy magasDömötör Ede felvétele Az MKP a koalíciós tanács keddi ülésén vonta kérdőre Jozef Kojdát, a Nemzeti Vagyonalap elnökét az SPaP magánosítása körüli vitás kérdések kapcsán. Milyen eredménnyel zárult a megbeszélés?

Kojda véleményére több szempontból is kíváncsiak voltunk. A vagyonalap ugyanis már egy évvel ezelőtt megpróbálta eladni a hajózási- és kikötővállalat 86,99 százalékos részvénycsomagját, és akkor is – eléggé gyanús körülmények között – a Dunajservis került ki győztesként, amely mögött a Penta Group áll. Az utóbbinak sikerült elérnie, hogy a versenyből akkor is többeket kizártak, vagy nem vették figyelembe az ajánlataikat. És végül az általuk kínált ár rendkívül alacsony, 311 millió korona volt. A kormány ezért a pályázat érvénytelenítését kérte a vagyonalaptól, amely ezt meg is tette. A Penta ezek után perrel fenyegetőzött a vagyonalap döntésének érvénytelenítése érdekében. Keresetét végül csak most, a második pályázat alatt adta be, ezzel is zsarolva a vagyonalapot és a másik érdeklődőt.

A vagyonalap által kiírt második pályázat körül sem volt minden rendben.

A Dunajservis másodszor is pályázott, és az általuk kínált ár ezúttal sem sokkal magasabb, 350 millió korona körül mozog. Ezúttal azonban a másik pályázó, a Port Service Rt. lényegesen magasabb, mintegy 410 millió korona körüli összeget ajánlott a vállalatért. Ez utóbbit azonban – homályos indokokkal megtámogatva és eléggé gyanús módon – kitiltották a privatizációs pályázatról. Jozef Kojdát így kedden arról kérdeztük, a vagyonalap miért utasította el a jobb árajánlattal jelentkező céget. A vagyonalap elnöke szerint ezt egy ügyvédi iroda ajánlotta számukra. Kojda azonban nem volt hajlandó pontosítani, hogy mely ügyvédi iroda tett ilyen ajánlatot. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy egy ügyvédi irodának joga van-e ilyen döntéseket hoznia, vagy ezt csak a vagyonalap szervei tehetik meg.

A privatizációs bizottság nem tartotta kielégítőnek a társaságnak a Tatra banka részéről nyújtott hitelezési ígéretet.

A Tatra banka által nyújtott hitel klasszikus hitelnek számított, ráadásul még magasabb összegre is szól. Ha a Tatra banka fantáziát látott a hitelnyújtásban, akkor nincs okunk feltételezni, hogy ez rizikós vállalkozás lett volna.

Az MKP egyik legfontosabb kifogása épp az árajánlattal kapcsolatos. Milyen árat tartanának elfogadhatónak?

Egyik árajánlatról sem mondjuk, hogy alacsony vagy magas. Meg kell azonban említenünk, hogy az SPaP nemrég megvált tengerjáró hajóitól, amelyekért több mint százmillió koronát kapott. Ez az összeg a vállalat számlájára érkezik meg, vagyis ha a Penta 350 millió koronáért megveszi a céget, akkor azonnal hozzájut a százmillió koronányi készpénzhez is. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy az SPaP a tavalyi évet nyereséggel zárta.

Jozef Kojda így valószínűleg nem adott magyarázatot az MKP kifogásaira.

Kétségeinket a vagyonalap elnökének beszámolója egyáltalán nem oszlatta el. Továbbra is rendkívül gyanús számunkra a Penta Group privatizációban játszott szerepe. Nincs rendezve azonban a Penta és a vagyonalap között folyó bírósági per szerepe sem. A pernek köszönhetően a Penta hatalmas előnyre tett szert a Port Service-szel szemben. ĺgy ugyanis, hogy a pályázatot a Penta nyeri, várhatóan azonnal visszavonja a feljelentését, és probléma nélkül átveheti a vállalatot. Ellenben ha a Port győzött volna, akkor a Penta, a különlegesen jó bírósági kapcsolatainak köszönhetően, előzetesen leállíttathatta volna a részvények eladását. A Port befektetése így jelentős rizikóval járt volna. A vagyonalapnak nem szabadna megengednie az ilyen privatizációt, az MKP képviselői a vagyonalapban épp ezért az ilyen magánosítás ellen szavaztak. Koalíciós partnereinknek is a pályázat leállítását javasoltuk, ők azonban ezzel nem értettek egyet. A Pentának így nagy valószínűséggel pártkörökben is nagy befolyása van, és meg vagyok győződve róla, hogy nem játszanak tiszta lapokkal...

Hogy privatizációs botrányokban a hajózás sem szűkölködik, azt a másik, lényegesen hoszszabb ideje húzódó magánosítás, a komáromi hajógyáré, is bizonyítja. Hogyan fogadták a vagyonalap legutóbbi döntését?

A hajógyárban a vagyonalap szervei a lehető legrosszabb döntést hozták, azzal, hogy nem hirdettek győztest az általuk kiírt versenypályázaton. Ezzel rendkívül nehéz helyzetbe hozták az új hajógyárat, amely csak egyik napról a másikra képes magának pénzt szerezni a működéshez.

Mennyire bonyolítja a helyzetet, ha a Penta Group esetleg megszerzi a régi hajógyár vagyonának nagy részét?

A Penta Group eddigi módszereiből arra lehet következtetni, hogy nem fognak korrekt üzleti viszonyra törekedni az új hajógyár jelenlegi tulajdonosával, a vagyonalappal. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyon durva módszereket fognak alkalmazni.