Új név a hazai bankszektorban

– Azért döntöttünk az új név mellett, mert a Poľnobankát elsősorban a mezőgazdasággal azonosítjákSomogyi Tibor felvételeA Poľnobanka korábban hangsúlyozta, hogy egyetlen bankként sikerült állami segítség nélkül felszámolniuk a múlt rossz örökségét. Milyen helyzetben volt a bank az új főrészvényes belépése előtt?

Ez a bank 1990-ben alakult és a többiekhez hasonlóan kénytelen volt megküzdeni olyan problémákkal, mint az ügyfélkör kialakítása vagy a menedzsment tapasztalatlansága. Sikernek számít, hogy a bank folyamatosan nőtt, de látni kell, hogy a kockázatok kezelése nem volt megfelelő szinten. Ez a kilencvenes évek közepén a problémás hitelek arányának növekedésében jelentkezett. Ezenkívül vita alakult ki az akkori vezetés és a részvényesek közt a bank további irányultságáról. Akkor lépett be a bankba az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, és megkezdte az átalakítást. Ennek eredményeként 1999-ben új többségi tulajdonos érkezett, az olasz UniCredito Italiano, mely a szokásoknak megfelelően újra átvilágította a bankot, és az eredmény alapján változtatásokat eszközölt. Ez egyrészt kockázati tartalékalap-képzésből állt a problémás hitelekre; csökkentették, majd pedig új tőkét hozva emelték az alaptőkét. Mindezek után a múlt év második felétől megkezdődött a többi tervezett változás megvalósítása. Ezek közé tartozik például a bank vezetése és a középmenedzsment átalakítása, új termékek bevezetése és új piaci stratégiák kidolgozása.

Hogyan jellemezné mai helyzetüket?

Tisztában vagyunk azzal, hogy a közelmúltban kissé visszafogott üzleti tevékenységünket élénkítenünk kell. Ez lényegében három dolgot jelent: a kínálat szempontjából a konkurencia utolérését, a termékek eladására képes szakembergárda kialakítását, illetve a terjeszkedési lehetőségek végiggondolását.

Korábban jelezték, hogy egy másik bank megvásárlását tervezik.

A terjeszkedéssel kapcsolatban ez is felmerült. A lehetőség az Istrobankával és a Postabankkal kapcsolatban állt fent. Az Istroankára kiírt pályázattól különféle okok miatt visszaléptünk és úgy döntöttünk, hogy a Postabankra sem jelentkezünk. A jelenlegi elképzelések szerint a terjeszkedésre saját hálózatunk megerősítésével és bővítésével kerül sor. Ebbe beletartozik mind a munkatársak képzése, a kínálat bővítése, a technológia fejlesztése, mind az esetleges együttműködés terjesztőhálózattal rendelkező nem banki szubjektumokkal.

Ennek a koncepciónak a része a névváltoztatás is?

Azért döntöttünk az új név mellett, mert a Poľnobankát elsősorban a mezőgazdasággal azonosítják. Mi viszont azt szeretnénk jelezni, hogy új időszak kezdődött, az új név mellett új vezetés és termékek várják az ügyfeleket.

Az új stratégiáról eddig annyit közöltek, hogy az eddiginél jóval nagyobb mértékben célozzák meg a lakosságot. Ez azt jelenti, hogy a betétgyűjtés mellett kínálnak majd különféle szolgáltatásokat is?

Az említett kínálatbővítés épp ezt szolgálta, ilyen szempontból már utolértük a többi bankot. Tehát kínálunk fogyasztói hiteleket, hitelkártyákat, napjainkban pedig épp a jelzáloghitelek nyújtásával kapcsolatos kérvényen dolgozunk. Ezenkívül együttműködünk a Pioneerral, a világ legnagyobb befektetésialap-kezelő társaságával, és ügyfeleink rajtunk keresztül igénybe vehetik ezt a kínálatot is. Együttműködünk az Allianz Biztosítóval is, és árusítjuk a termékeiket. Természetesen a konkurencia sem pihen, hasonló megoldásokat a többi bank is kínál, ezért a jövőben az ügyfeleket konkrét szolgáltatáscsomagokkal szeretnénk megnyerni. Tisztában vagyunk azzal is, hogy sokat nyom a latban a minőség, ha az ügyfél ezzel elégedett, adott esetben még magasabb árat is hajlandó fizetni érte.

Várható az UniBanka hálózatának bővülése?

A hálózat jelenleg 18 bankfiókból és 33 kirendeltségből áll. Az elképzelések szerint a lakossági és vállalati teljeskörű szolgáltatásokat nyújtó fiókok száma csökkeni fog, viszont legalább 50-60 olyan kirendeltséget szeretnénk, amelyek a lakossági és a vállalkozói ügyfélkört szolgálnák ki.

A névváltozás bejelentésekor hangsúlyozták, hogy nem fordulnak el a mezőgazdaságtól. Ilyen szempontból miben lesznek mások, mint a többi bank?

Kétségtelen, hogy a Poľnobanka a mezőgazdasági hitelekkel kapcsolatban értékes know-how-ra tett szert, és ezt a továbbiakban is szeretnénk hasznosítani. Ez azt jelenti, hogy szervezeti struktúránkban továbbra is jelen lesz egy erre szakosodott részleg, ellentétben a többi bankkal, ahol ezt a szokványos vállalati klientúra részeként kezelik. Ez persze nem jelenti azt, hogy feleslegesen kockáztatnánk, csak a jól működő cégekkel leszünk kapcsolatban. Viszont számukra szeretnénk a tevékenységüket megfelelően segítő megoldásokat kínálni.

Ön Csehországból érkezett a Poľnobanka élére. Mi a véleménye a hazai bankszektor helyzetéről? Milyen esélyt lát arra, hogy többé nem kerül sor az elmúlt években tapasztalt válságra?

A szlovák bankszektor fejlődése hasonló volt a csehországihoz. Tény, hogy a gazdasági átalakítást annak idején a bankokkal kellett volna kezdeni, hiszen szinte minden attól függ, miként sikerül kihelyezni a pénzeket. A ’90-es évek elején erre nem került sor, a tőkefelhalmozás során elsősorban olyan hitelek játszottak szerepet, amelyek megítélése a politikai kapcsolatok alapján történt. Ennek nem is lehetett jó vége. A gazdaság viszont csak akkor nő, ha folyamatos a pénzellátása. Egy ideig ez a bankok pénzéből lehetséges volt, a ’90-es évek közepére viszont a rossz hitelek aránya annyira megnőtt, hogy már válságról beszélhettünk. Ha ezzel már az elején foglalkozni kezdtek volna, sokkal kevesebbe kerül a megoldás. Ez nem így történt, viszont elmondhatjuk, hogy a szlovákiai bankrendszert konszolidálták, átszervezték és privatizálták. A külföldi tulajdonosok pedig rendelkeznek a szükséges know-how-val, erővel és szakértelemmel, hogy a bankokat megfelelő szinten irányítsák. Szerintem a szlovák bankrendszer már stabil és szokványos versenyhelyzet alakul ki.

Jellemezze néhány szóval az új olasz főrészvényest.

Az olasz bankrendszer 10-15 éve gondokkal küzdött. Miután azonban sor került a privatizációra, az irányítást tapasztalt szakemberek vették át, így mára a helyzet megváltozott, az olasz bankok több szempontból még példával is szolgálhatnak. A legerősebbek közé tartozott a Credito Italiano, amely kisebb bankokat maga köré gyűjtve létrehozta az UniCredito Italianót. A hazai piacon nagyon jó pozícióval rendelkezik, külföldön pedig elsősorban a térségünkben terjeszkedik. Főként a nagybankokat célozzák meg, ez csak Csehországban és Szlovákiában nem sikerült. Nagyon rugalmas elképzelésekkel, jó know-how-val rendelkeznek és a feladatok megoldását Olaszországban is szívesen bízzák külföldi szakemberekre, akik így új színt visznek az ottani bankvilágba.