<p>Nagy adósságokkal rendelkező, mentőorvosok és mentőautók nélküli sikeres pályázók, ez az egészségügyi minisztérium munkájának eredménye. A gyorsmentőállomások nagy részét januártól új cégek üzemeltethetik. A szaktárca 78 mentőállomás üzemeltetésére írt ki pályázatot, ezek közel felét két üzemeltető, a Falck Mentő és a Pozsonyi Gyorsmentőszolgálat nyerte el, mindkettő 18-18 állomást üzemeltethet a 78-ból.</p>
Tüntetnek a mentősök – csalás volt a pályázat
A Gyorsmentőszolgálatok Országos Szövetsége (APZZS SR) szerint a nyertesek egy része nem rendelkezik sem mentőautókkal, sem a szükséges személyzettel. Tegnap a kormányhivatal előtt tiltakoztak a mentőorvosok és az ápolók, szerintük ugyanis nem a legjobbak győztek, hanem a „legjobb barátok”. „Nem értjük, hogy a sikeres üzemeltetők miért veszítik el üzemeltetési engedélyüket” – magyarázták álláspontjukat a tüntetők.
A szövetség a két céget hozta fel példának: a Falck ápolókat és orvosokat keres mentőautóiba, a Pozsonyi Mentőszolgálat pedig most írt ki tendert 144 mentőautó beszerzésére. Ez utóbbi cég jelenleg csak kilenc állomást üzemeltet. Az előző pályázat sikertelen volt, a Közbeszerzési Hivatal megszüntette azt, mivel a feltételeknek csak a Volkswagen mentőautói felelhettek meg. A kiírásban ugyanakkor szerepel, hogy a jelentkezők biztosítani tudják a mentőállomás üzemeltetéséhez szükséges személyi, anyagi és tárgyi feltételeket, vagyis szerződésük van a szükséges személyzettel, vannak mentőautóik, és rendelkeznek a szükséges épületekkel is.
A mentőszolgálatok szövetsége felhívást intézett az új állomásokhoz jutó üzemeltetőkhöz, hogy igazolják, képesek ellátni a feladatokat. „Szerintünk megalapozott a gyanú, hogy a pályázat elbírálásakor csaltak, a bizottság olyan pályázókat választott ki, amelyek a legalapvetőbb feltételeket sem tudják teljesíteni” – jelentette ki Ján Hencel, a szövetség elnöke.
Olyan pályázók is nyertek, amelyek milliós adósságot halmoztak fel az állammal, a Szociális Biztosítóval szemben. A miavai (Myjava) kórház több mint egymillió euróval (30 millió korona) tartozik, a bajmóci kórház pedig mintegy 1,8 millió euróval (54 millió korona). A minisztérium azzal érvel, a pályázatban nem szerepelt, hogy a pályázó nem tartozhat az államnak. Ez a feltétel azonban szinte minden más közbeszerzési és pályázati kiírásban szerepel.
Az egészségügyi minisztérium cáfolja azt is, hogy csalás történt, és megtévesztőnek tartja a szövetség felhívását. A mentőállomásokat ugyanis állomásoktól függően november vagy december végéig még a jelenlegi üzemeltetőknek kell működtetni. Nem tartja felháborítónak azt sem, hogy az új nyertesek valószínűleg arra építenek, hogy megszerzik a régi üzemeltetőktől az alkalmazottakat és a mentőautókat is. „Valamennyi pályázó kijelentette, hogy az üzemeltetési engedély érvényességének időpontjától teljesíti a személyi és egyéb feltételeket is” – magyarázta álláspontját Richard Raši miniszter. Az ellenzéki pártok képviselői ellenőrzést kezdeményeztek a pályázattal kapcsolatban. Idén újra pályáztatják mind a 264 mentőállomás üzemeltetési jogát, az eddigi 78 állomás tehát csak a kezdet. Szeptember 8-ig újabb 118 állomás üzemeltetésére lehet pályázatni, és év végéig új üzemeltetőt kaphat a többi állomás is.
A mentőállomások üzemeltetése jó üzlet. Egy orvos nélküli mentőautóért közel 17 ezer eurót (512 ezer korona), az orvossal induló gyorsmentőért pedig közel 28 ezer eurót (840 ezer korona) fizetnek havonta az egészségbiztosítók, ezen felül külön fizetik az indokolt kiszállásokat. (lpj, s, t)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.