A kétezres évek beköszöntével össze kellett húzni a nadrágszíjat, emiatt takarékoskodni is nehezebb volt. A megtakarítások aránya 12 százalékról a felére csökkent, és a későbbi gazdasági fellendülés ellenére is csak alig több mint a keresetük 8 százalékát tették félre havonta az emberek. 2017-ben a csehek ehhez képest a fizetésük 9,5, a magyarok pedig a 12,1 százalékát takarították meg.
Jelenleg fizetésük 8,2 százalékát teszik félre szlovákok, az európai átlag ehhez képest 9,6%. Zdenko Štefanides, a VÚB bank vezető elemzője a hétfői sajtóértekezleten elmondta, bár a megtakarítások az utóbbi két év (2016–2018) során 10,7%-kal emelkedtek – míg az EU-s átlagnövekedés 2,6% – de még mindig alacsonyabbak, mint a csehországi és a magyarországi átlag. „Ezen a téren meg sem közelítjük az EU-t. Míg a szlovákok átlagosan 1300 euróval növelték anyagi tartalékaikat az előző adózási időszakban, addig a magyarok 2100, a csehek pedig 2200 euróval – tette hozzá az elemző.
A szlovákoknak 2018 végén átlagosan 13 400 euró megtakarításuk volt, a cseheknek 23 100, a magyaroknak pedig 17 100. Ez európai átlag 69 200 euró. Figyelembe véve, hogy az észtek után a szlovákok a legeladósodottabbak a közép-kelet-európai régióban (ugyanakkor az észteknek közel kétszer annyi a megtakarításuk), a szlovákok pénzügyi helyzete régiós összehasonlításban jelentősen rosszabb. Szlovákiában általában az volt a jellemző, hogy a lakosságnak több pénze volt a bankszámláján, mint amennyi kölcsönt felvett. 2018 októberében megfordult ez a trend. A szakértők szerint a bankoknak meg kell tanítaniuk az embereket befektetni. A befektetés ugyanis az egyetlen módja annak, hogy gyarapítsuk a megtakarításainkat. A befektetési alapok ideális és egyszerű eszközök erre, mert nem mindenkinek vannak olyan forrásai, lehetőségei vagy ismeretei, amelyekkel más módon – például ingatlan vagy a nemesfém vásárlásával – tehetne szert nagyobb haszonra.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.