Túl nagy lenne az arany ára

Esztergom csókolomot köszönhetne a falunak, majd 2000 éves múltjával Románia legrégebbi települése. Most mégis szinte teljes bizonyossággal a végítélet előtt áll. A környező hegyek körülbelül 300 tonna aranyat rejtenek, ahol a Rosia Montana Gold Corporaion kanadai cég – melyben a román állam is részvényes – cianidos technológiájú aranybányát kíván üzemeltetni. A film esztergomi bemutatása a Bajor Ágost Szabadidőközpont mozitermének minden eddigi nézőszámát megdöntötte. Rendezőjével a vetítés után beszélgettünk.

Mi történt Verespatakon a film elkészülte (2002) óta?

Utoljára három hete jártam a térségben. A szomszédos faluban, Szarvaspatakon egyre fogyatkoznak a házak. Természeti adottságainál fogva rendkívül alkalmas lesz a cianid tározó befogadására. A mély völgyből csupán a házakat és az embereket kell eltüntetni, a következő tizenhét évben pedig megtöltik cianidos oldattal, amit Verespatak bányáiból vezetnek ide át. A hozzávetőlegesen 900 házból már 300-nál többet felvásároltak, lakóit elköltöztették. Bizony van, aki nem tud a kecsegtető ajánlatnak ellenállni, nem érdekli szülőhelye további sorsa. Az 100 eurós bányászfizetéshez képest igen magas összegért már egyre több házon látható a kék tábla, miszerint az épület a Rosia Montana GC. tulajdona. A lakosságnak körülbelül a fele nem akar elmenni, de oly nyomás nehezedik rájuk, hogy félő, feladják elkeseredett küzdelmüket otthonukért. Eltűnnek a házak, eltűnik az élet, cserébe a 2000-es tiszai katasztrófát okozónál százharmincszor nagyobb cianid tározóért.

De a cégnek még nincs engedélye a bányászatra...

Valóban, nincs meg az összes szükséges engedélyük, hogy megkezdhessék a munkálatokat. Verespatak és környéke területét 17 évre bérbe vették, 3 millió dollárért. Ennek fényében már dollármilliókat áldoztak a felvásárlásra, a bontásokra. Magabiztosságuk talán annak köszönhető, hogy a román állam mint részvényes 20%-kal részesedik a haszonból. Nincs még hivatalosan jóváhagyott környezetvédelmi hatástanulmány sem, bár korábban már készült egy, de azt visszavonták, mert nem volt túl EU-konform, itt-ott kilóghatott a lóláb, vagy egyéb nem kívánatos melléktermékek.

Mi állíthatná meg a beruházást?

Én a végtelenségig hiszek abban, hogy a román kormány egyszer észhez tér. Politikusaik, gazdasági szakembereik terheltek, mint máshol, de ők is csak elgondolkodnak ilyen eseteken, ha kilépnek a hivatalból. Az nem lehet, hogy a pénz ilyen mértékben motiváljon, hogy egy nagyon régi és nagyon szép falucskát – ahol még a római korból származó tárnarendszer is van az egyéb régészeti kincsek között – eltüntessenek a föld színéről pár tonna aranyért. Egyszerű emberek generációi kapaszkodnak most gyökereikbe, de igen erős szél fúj a hatalmi oldalról. Biztató, hogy a közelmúltban a két miniszterelnök-találkozón megállapodtak egy magyar-román vegyes bizottság felállításáról, hogy kiderítsék, van-e alternatívája a beruházásnak. Két héttel ezelőtt Persányi Miklós és a román környezetvédelmi miniszter asszony is megegyezett, hogy magyar szakértőket is bevonnak a hatástanulmány vizsgálatába. Ezen kívül Nastase is kijelentette, nem ért egyet a projekttel, a cián nagy része itt marad, a pénz meg kivándorol.

Milyen hatásai voltak a filmnek?

Leginkább döbbenetet és felháborodást vált ki. A külszíni kőfejtéssel eltűnnének a környező hegyek, minden növényzet, egy olyan vidékről, ahol még az emberek egy letépett orgonalevélből is dallamot tudnak előcsalogatni. A hazai sajtó erőteljesen az ügy mellé állt, nekem boldogság, hogy a két vezető lap most vállvetve, egymás mellett harcol. Egy hete vetítették a filmet Brüsszelben, az Európai Parlamentben. Nagyon-nagy dolog volt. Az utcákon a film plakátjai tizenöt méterenként, kicsit durvább szövegekkel, mint itthon. Gondolom Európa képviselőit is megérintette a várható pusztítás mértéke. Néhány szakemberük már járt a helyszínen, de még ezerszer és minden oldalról fogják vizsgálni az ügyet. A film Németországban egy ökológiai filmfesztiválon rangos díjat nyert, s azóta is hívnak, legutóbb a taiwani filmfesztiválra. Ez volt a célom, hogy beszéljünk róla, hogy minél több országba eljusson. A romániai forgalmazókkal is szerződtünk, március elsejétől két kópiával vetítik Bukarestben és a nagyobb városokban.

Lesz-e folytatás?

Tervezem a film második részét. Bár sok támadás ér, hogy miért foglalkozom én a román esettel, van itt nekünk elég, például a dorogi égető. De ez sokkal nagyobb volumenű, mint bármelyik magyar probléma. Ha megépül a 800 hektár, azt többé nem lehet helyrehozni. A Tisza katasztrófáját 6 hektár okozta. ĺgérik, hogy a technológia svéd lesz és az EU-szabványoknak megfelelő, de a cián akkor is cián marad, amiből baj esetén mi is bőven kapunk. Hiába ígérik, hogy helyreállítják a területet, hogy lesz itt tavacska, benne halacska, sunny-beach és hasonlók. Emberi ésszel fel nem fogható, milyen hatásai lehetnek a 17 év alatt elhasznált napi 40 tonna ciánnak.

A hegyek aranykészlete: 300 tonna

Napi dinamit szükséglet: 20 tonna

Napi ciánszükséglet: 40 tonna

Ciántározó mérete: 800 hektár

Várható haszon: 4,3 millió dollár

Elpusztuló terület: 60 négyzetkilométer

Várható pusztulás: ????