Trump drága lesz nekünk

Hazarendeli-e az Európában állomásozó amerikai csapatokat, vagy hajlandó lenne-e az USA vezette NATO megvédeni a balti országokat egy esetleges orosz támadás esetén? Ezeket a kérdéseket is felveti Donald Trump elnökké választása. „Nagyon kíváncsi vagyok az első lépéseire, mert szerintem az elnök Trump teljesen más lesz, mint az elnökjelölt Trump” – mondta lapunknak Jaroslav Naď, a Szlovák Biztonságpolitikai Intézet (SSPI) igazgatója. Szerinte azt mindenképpen ki kell várni, amíg kiderül, kit jelöl külügy- és védelmi miniszterének, ki lesz a biztonságpolitikai tanácsadója. „Szerintem viszonylag határozott változáson esik majd át, amíg januárban átveszi az elnöki stafétát, és nem lesz olyan radikális, mint amilyennek a kampányban mutatta magát” – magyarázta a biztonságpolitikai szakértő. A NATO és Közép-Európa viszonyában nem lát olyan nagy különbséget Hillary Clinton és Donald Trump politikája között. „Mindketten érezték, hogy az USA már nem bírja el ezeket a költségeket egyedül, hiszen Kanadával együtt a költségek 75%-át vállalja, míg Európa csak 25%-ot vállal – mondta az elemző. – Biztosan nyomás alá kerül Európa, hogy növelje védelmi kiadásait, de nem hiszem, hogy emiatt megromolna az EU és az USA viszonya.” Szerinte folytatódni fog a balti országok és Lengyelország biztonságának megerősítését célzó projekt, vagyis a NATO katonai jelenlétének megerősítése is. Abban Ivo Samson is egyetért vele, hogy Trump növelni fogja a védelmi kiadásokat. „Ebben megegyeztek Hillary Clintonnal a Tegyük naggyá újra Amerikát jelszó jegyében, vagyis az USA is növelni fogja védelmi kiadásait – mondta lapunknak a Fegyveres Erők Akadémiája Védelmi és Biztonsági Stratégiák Intézetének igazgatója. – Trump Európának azt üzeni, hogy eddig »ingyenélő volt, ha azt akarja, hogy mi is teljesítsük kötelezettségeinket, akkor tegye ezt Európa is«, vagyis adjon több pénzt a közös költségvetésbe.” Samson szerint is meg kell várni, milyen kabinetet állít fel Trump. „Nála azonban még az is kérdéses, hallgatni fog-e rájuk, és az is, fenntartja-e az amerikai védelmi politika kontinuitását” – véli Samson. Többet kell költenünk honvédelemre  Európának, vagyis a NATO európai tagállamának, köztük Szlovákiának is fel kell tehát készülnie arra, hogy többet kell költenie a védelemre. Azt Szlovákia is megígérte a legutóbbi NATO-csúcson, hogy fokozatosan a bruttó hazai össztermék 2 százalékát költi védelemre, jelenleg 1,1 százaléknál tart. A 2 százalékos szintet csak Lengyelország teljesíti a visegrádi országok közül. Ugyanakkor Ivo Samson szerint ez még mindig olcsóbb lesz, mintha Európának önálló védelmi rendszert kellene felépítenie az USA nélkül. A Védelmi és Biztonsági Stratégiák Intézetének igazgatója szerint a NATO európai projektjei folytatódnak, legalábbis egy ideig. „Ez az irány, de sok fontos részlet még kérdéses. Ilyen például a rakétavédelem kiépítése, amelyet az USA megígért, de kérdéses, hogy Trump folytatni fogja-e” – mondta lapunknak Samson. Változó oroszpolitika Jaroslav Naď szerint Trump bele fog nyugodni abba, hogy a Krím félsziget már sohasem lesz Ukrajna része. „Szerintem több európai vezetőhöz hasonlóan hajlik arra, hogy az oroszokkal való megállapodásért feláldozzák a Krímet” – mondta lapunknak. Ezzel egyetért Samson is. Úgy látja, Trump „le fogja nyelni” a Krím orosz annektálását, amit még Obama sem engedett volna meg magának. Várható az Oroszországgal szembeni amerikai szankciók enyhítése is. KISKA TÁVIRATBAN GRATULÁLT TRUMPNAK, A NATO FONTOSSÁGÁT HANGSÚLYOZTA Naď úgy véli az USA-orosz kapcsolatok hasonlóan alakulnak majd, mint például az ifjabb Bush vagy Obama hivatalba lépésekor. Kezdetben ők is nagyon pozitívan viszonyultak Putyinhoz. „Bush együtt lovagolt vele a birtokán, Obama meghirdette a reset politikáját, majd egy-két éven belül mindketten visszakoztak” – magyarázta Naď. Szíriai kérdőjelek Az USA várható Szíria-politikája Naď szerint több kérdőjelet tartalmaz. „Trump többször változtatta véleményét Szíriával kapcsolatban: egyszer azt mondta, hogy ki kell vonulni, máskor azt, jelentősen növelné az USA katonai jelenlétét, hogy felszámolhassák az Iszlám Államot, majd azt is mondta, hogy mindent Oroszországra bíz, vagyis elég populista nézeteket vallott” – magyarázta Naď. Szerintem azonban hivatali idejének elején biztosan keményebben fog fellépni, mint Obama” – véli az elemző.