<p>Az Ukrajnán keresztül történő gázszállítási útvonalat továbbra is úgy kell fenntartani, mint az Oroszországból Európába szállított földgáz gazdaságilag leghatékonyabb útvonalát – állapította meg Jan Mládek cseh és Vazil Hudec szlovák ipari miniszter szombaton Prágában.</p>
Továbbra is Ukrajnán keresztül szeretnénk orosz gázt kapni
Jan Mládek biztosította Vazil Hudecet, hogy a tervezett cseh–osztrák gázvezeték, az úgynevezett BACI projekt nem azért jön létre, hogy megkerülje Szlovákiát mint gázszállítási útvonalat. Mládek leszögezte: a BACI legfőbb küldetése, hogy összekapcsolja a cseh és az osztrák gázvezeték-hálózatot. A gázvezetéket a tervek szerint 2019-ben vagy 2020-ban kellene befejezni.
„Egyetértünk abban, hogy meg kell tartani Ukrajna tranzitország szerepét mint a földgáz gazdaságilag leghatékonyabb szállítási útvonalát Európába. Ugyancsak egyetértés van abban, hogy be kell fejezni az észak-déli gázvezetéket, és hogy szükség van az útvonalak és a források diverzifikációjára” – jelentette ki a tárgyalások után a cseh ipari és kereskedelmi miniszter.
Egy észak–déli gázvezeték létrehozásáról a négy visegrádi ország döntött korábban.
„Túl kemény” megfogalmazás
Prága és Pozsony között az elmúlt napokban bizonyos feszültséget keltett a cseh kormány döntése, hogy Csehország nem csatlakozik az Északi Áramlat kapacitásának megduplázását kifogásoló levélhez.
Jan Mládek szombaton megismételte, hogy Prágát Vazil Hudák szlovák ipari miniszter kérte fel a levél aláírására. Mládek szerint Szlovákia és további hat uniós tagállam hétfőn levelet intézett Maros Sefcovichoz, az Európai Bizottság alelnökéhez, amelyben rámutattak: a projekt megvalósítása negatívan hatna az érintett országok és az egész régió energiabiztonságára. Prágai közlés szerint a levelet eddig Szlovákia, Lettország, Litvánia, Észtország, Lengyelország, Magyarország és Románia írta alá.
Mládek megerősítette a cseh véleményt, miszerint a levél tervezetének megfogalmazása a csehek szerint „túl kemény”. „Újra tárgyaltunk róla, de továbbra sem sikerült megállapodnunk” – szögezte le szombaton Jan Mládek.
Nincs közös álláspont
Az Európai Bizottságnak címzett levélben az aláírók úgy fogalmaznak, hogy nem szolgálja az Európai Unió érdekeit, és Ukrajna további destabilizálódásához vezethetaz Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítése. A tíz aláíró ország szerint a projektet a legszigorúbb felügyeleti ellenőrzés alá kell vonni, és az Európai Tanács decemberi ülésén külön vitát kell lefolytatni róla.
A téma a visegrádi kormányfők csütörtöki prágai csúcstalálkozóján is felmerült, de a kiszivárgott információk szerint közös álláspontot ez ügyben nem fogalmaztak meg.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.