Továbbra is téma az egyházak állami támogatásának leállítása

Miroslav Žiak, az SaS parlamenti képviselője nemrégiben a közösségi oldalán hangoztatta, hogy éppen itt lenne az ideje beszélni az egyházak finanszírozási modelljének megreformálásáról. Žiak nem ért egyet a jelenlegi rendszerrel, miszerint az egyes felekezetek közvetlenül az állami költségvetésből jutnak hozzá az anyagi támogatáshoz (2020-ban összesen 52 millió eurót osztottak szét 18 egyház között). Ehelyett azt javasolja, hogy az egyházakat függetlenítsék az állami támogatástól, és az adófizetők saját maguk döntsenek arról, hogy adójuk 1 vagy 2 százalékával hozzá akarnak-e járulni az általuk választott felekezet munkájához.

A javaslat azonban elsőre nem győzte meg a koalíciós partnereket. Igor Matovič (OĽaNO) kormányfő a Facebook-oldalán fejezte ki nemtetszését, Boris Kollár (Sme rodina) házelnök és Veronika Remišová (Za ľudí) befektetésekért és régiófejlesztésért felelős miniszter pedig úgy vélte, a koronavírus-járvány miatt nem ez a megfelelő időzítés a téma megnyitására.

Konferencia készül

Lucia Ďuriš Nicholsonová viszont úgy véli, hogy az egyházak finanszírozásáról igenis beszélni kell. Az európai parlamenti képviselőnő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy ez a reform már az SaS megalapításakor is az egyik fontos célkitűzésnek számított, eddig viszont főként az ellenzékben politizáltak, ahol az akkori kormánypártok botrányaival voltak elfoglalva, most viszont lehetőségük van rá, hogy valódi áttörést érjenek el.

Ehhez azonban szükség lesz egy széles körű társadalmi vita elindításához, melyben a politikusokon kívül az egyház képviselőinek is helyet kell biztosítani. Nicholsonová elmondta, hogy egy nagyszabású konferencia megszervezésén dolgoznak, ahol a lényegi kérdéseket megvitathatnák az érdekelt felek. Hogy pontosan mikor is kezdődne a konferencia, Nicholsonová egyelőre nem tudta megmondani, de lehetőleg még az idei karácsonyig meg szeretné szervezni.

A képviselőnő hozzátette: az egyháznak egy olyan szervezetnek kellene lennie, amely morális szempontból teljesen autonóm, viszont amíg az állami támogatástól függ, addig ez nem valósulhat meg.

„Ez '89 novemberének egyik utolsó beteljesületlen követelése”

– jelentette ki Nicholsonová, aki szerint éppen az anyagi függés miatt fordulhatott elő az utóbbi években, hogy az egyházak nem reagálhattak megfelelő módon a kormány botrányaira.

Hova megy a pénz?

Az egyházak finanszírozásának megváltoztatása azonban nem jelentené azt, hogy a felekezetek innentől semmiféle segítséget nem kapnának az államtól. Nicholsonová hangsúlyozta, hogy az egyházhoz tartozó kulturális emlékművek gondozása, vagy az egyéb közhasznú jótékonysági munkák finanszírozása továbbra is az állam kötelessége maradna.

Miroslav Žiak szerint azzal van a fő probléma, hogy az egyházak pénzügyi gazdálkodása nem átlátható.

„Meg tudjuk pontosan nevezni, hogy az idei 52 millió euróból mennyi pénz ment el a közhasznú dolgokra, vagy a fizetésekre? Nem tudjuk, legalábbis egyelőre”

– mondta a képviselő. Hozzátette: az utóbbi 10 évben csaknem 453 millió euró támogatást kaptak a felekezetek az államtól, ebből pedig akár 13 új kórházat is felépíthettek volna. 

A témával kapcsolatban nemrégiben felkerestük a katolikus és az evangélikus egyház szóvivőjét. Mindketten megemlítették, hogy az új finanszírozási modellről szóló diskurzusba szóba kellene vonni azt a témát is, hogy a kommunizmus idején elkobozták az egyházak tulajdonát, és azóta sem kaptak semmiféle kártérítést.
Nicholsonová szerint a már említett konferencián erről is tárgyalni fognak.

Vatikáni szerződés

Az egyházak teljes anyagi leválasztása viszont a vatikáni szerződés miatt egyelőre nem lehetséges. Nicholsonová állítja: a párton belül azon is gondolkoznak, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak az ügyben.

A Progresszív Szlovákia (PS) közleményében viszont arra figyelmeztetett, hogy a nemzetközi szerződéseket az Alkotmánybíróság csak a ratifikáció előtt bírálhatja felül, ráadásul csakis a kormányfő és az államfő kérvényezhet ilyesmit.
Nicholsonová elismerte, hogy ez egy nagyon bonyolult folyamat lenne, viszont a vatikáni szerződés felbontása nélkül is képesek lennének egy megfelelő finanszírozási rendszer kialakítására.

A témáról részletesebben szeptemberben egyeztetnek majd a képviselők. Miroslav Žiak elmondta: már lefolytatott néhány „nem hivatalos” tárgyalást a koalíciós képviselőkkel, és néhányan már támogatták is a javaslatát.