Továbbra is éket ver a koalícióba a házelnöki poszt kérdése

A házelnöki pozícióról szóló vita azután erősödött fel a koalícióban, hogy Pellegrini április hatodikán megnyerte a köztársaságielnök-választás második fordulóját. A Hlas alapítójának győzelme egy sor személyi cserét is hozott magával: egyrészt lemondott a pártelnöki pozíciójáról, amit Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter vett át, másrészt pedig távoznia kellett a parlament vezetői tisztségéből is. Az utóbbi posztot Pellegrini a 2023-mas parlamenti választást követően foglalhatta el. A szlovákiai hatalomeloszlási hagyomány alapján a miniszterelnöki pozíciót a legerősebb párt kaparintja meg (ami ősszel a Smer lett 22,94 százalékkal), a második legerősebb koalíciós partner pedig a házelnöki tisztséget töltheti be (ebben az esetben a Hlas 14,7 százalékkal). A harmadik és egyben legszerényebb eredményt elérő SNS-nek (5,62 százalék) ilyen értelemben csak a parlament alelnöki széke jutott, amit Andrej Danko pártelnök foglalt el.

Danko vágya

Az SNS és a Hlas viszonyát már a koalícióra lépésük óta kisebb konfliktusok jellemzik, bár mindkét fél többé-kevésbé ügyel rá, hogy ebből a lehető legkevesebb látszódjon a nyilvánosság előtt. Ezt maga Šutaj Eštok is hangsúlyozta, amikor a Hlas június elseji kongresszusán pártelnökké választották. Azt mondta, a választókat elriasztja, ha a kormány nem az ő életüket érintő problémákról beszél, hanem saját magával van elfoglalva, amit a 2020-as parlamenti választáson kormányra kerülő pártok esete is bizonyít. Éppen ezért a belső problémákat a koalíciós tanács ülésein fogják megvitatni, nem a médiában.

Ehhez a stratégiához azonban Andrej Danko csak részben tartja magát. Már az államfőválasztási kampány során is több kritikus hangvételű nyilatkozatot tett Pellegrini jelöltsége kapcsán. Elmondta, felajánlották Pellegrininek az SNS támogatását, ha cserébe hajlandó megnyitni a koalíciós szerződést, és belemegy egy alkuba, ami megerősítené Dankóék pozícióját a koalíción belül. 

Pellegrini ugyan nem fogadta el a feltételeket, de az SNS az államfőválasztás második fordulója előtt végül mégis beállt a Hlas jelöltje mögé.

Pellegrini győzelme után azonban Danko ismét felvetette, hogy igényt tartana a parlament elnöki posztjára. Az SNS vezetője 2016 és 2020 között, a Smer–SNS–Híd kormány idején egyszer már betöltötte a házelnöki tisztséget.

Patthelyzet

Úgy tűnik azonban, hogy jelenleg egyik fél sem hajlandó engedni. A koalíciós tanács legutóbb hétfőn ült össze, és az előzetes hírek arról szóltak, hogy terítékre kerül a parlament elnöki pozíciója is. Erre utalt például Tibor Gašpar, a parlament védelmi bizottságának vezetője a TA3 vitaműsorában. A Smer képviselője azt mondta, reményei szerint már júniusban sikerülhet elrendezni a kérdést.

Ehhez képest a hétfői koalíciós tanács után Danko úgy fogalmazott, a személyi változásokkal a parlament júniusi ülésen már nem kívánnak foglalkozni.

„Nem szeretnénk a júniusi ülés kiemelt témáit háttérbe szorítani a személyi kérdésekkel”

– mondta, hozzátéve, a koalíció számára prioritást élvez az RTVS-t átalakító törvény, vagy az államfő által megvétózott javaslatok. Így tehát a parlament új elnökének kiléte csak az őszi ülésszak megkezdése után derül ki. Danko megjegyezte, bízik abban, hogy a nyár alatt sikerül dűlőre jutni a kérdésben.

Šutaj Eštok hétfői sajtótájékoztatóján megerősítette korábbi álláspontját, tehát kitartanak a jelenlegi koalíciós szerződés mellett, amely alapján a házelnöki poszt a Hlast illeti meg. A párt Richard Raši beruházási és régiófejlesztési minisztert szeretné jelölni a tisztségre.

„A nyári időszakot arra fogjuk használni, hogy senkit ne terheljünk semmivel. A Nemzeti Tanácsnak jelenleg van egy felhatalmazott elnöke, aki vezetni fogja a júniusi ülést, mi pedig mindent megteszünk annak érdekében, hogy szeptemberben konkrét eredményeket mutathassunk fel az embereknek”

– mondta a belügyminiszter. A megbízott házelnök jelenleg Peter Žiga, a Hlas politikusa.

A Smer szerepe

A Smer képviselőinek nyilatkozata alapján látszik, hogy a párt inkább az SNS pártján áll a házelnöki vitában. A merénylet előtt még maga a miniszterelnök, Robert Fico is arról beszélt, el tudná képzelni Dankót a parlament elnökének. Tibor Gašpar a már említett vasárnapi vitaműsorban pedig azt mondta, reálisnak lát egy egyezséget a Hlas és az SNS között, melynek eredményeként Danko megkapná a pozíciót, viszont a Hlas is bizonyos előnyökhöz jutna. Úgy véli, ez nem Šutaj Eštokék vereségét jelentené, hanem a koalíció megerősödését.

Ľuboš Blaha, a Smer alelnöke, aki a szombati EP-választáson mandátumot szerzett, hétfőn azt nyilatkozta, a koalíció stabilitása érdekében jobb lenne, ha a Hlas nagyvonalú lenne, és átadná a helyet Dankónak.

Blaha egyébként maga is a parlamenti alelnök volt, és mivel felveszi az EP-mandátumát, ezért a hazai törvényhozásban betöltött pozíciójáról le kell mondania. Ezen poszttal kapcsolatban azonban láthatóan nem merülnek fel kérdések, a Hlas és az SNS is elfogadja, hogy a tisztség a Smeré marad. Ficóék minden bizonnyal Tibor Gašpart jelölik az új alelnöknek.

Az ellenzék sürget

Kedden több ellenzéki párt is bírálta a koalíciót, amiért őszig várnak az új elnök kinevezésével. Martin Dubéci, a Progresszív Szlovákia frakcióvezetője szerint a parlament működésén érezni a házelnök hiányát, ami rossz fényt vet a koalícióra és magára az államra is.

Milan Majerský, a KDH elnöke kijelentette, ha a koalíció nem tesz sürgős lépéseket az ügyben, egy rendkívüli ülés összehívását fogják kezdeményezni.

„A felhatalmazott parlamenti elnök nem kompetens minden olyan alkotmányos feladat megoldásában, ami egy házelnöki funkcióból adódik”

– fogalmazott.

Branislav Gröhling, az SaS elnöke pedig hangsúlyozta, a koalíció pusztán azért húzza az időt, mert Andrej Danko kétségbeesetten vágyik a figyelemre, és ezzel megsérti a koalíciós szerződést. Hozzátette, ha a júniusi parlamenti ülésen nem derül ki, ki lesz az új házelnök, az ellenzék saját jelöltet is állíthat.