Továbbra is az élelmiszerre megy el a szlovákiai háztartások legtöbb pénze

A hivatal adatai alapján a szlovák lakosság 2023-as fogyasztói kosarának legnagyobb tételét továbbra is az élelmiszerek teszik ki, az emberek átlagban a fizetésük 26,4 százalékát költik étkezésre. Ebbe azonban még nem számolták bele az alkoholtartalmú italokat, amelyek a fogyasztói kosárban egy tételben szerepelnek a dohánytermékekkel. Ezzel együtt a lakosság bevételének 31,9 százaléka, vagyis csaknem egyharmada ételre, alkoholra és cigarettára megy el.

A nagy költekezés egyértelműen összefügg az inflációval, amely európai viszonylatban a V4-es országokon belül kiemelkedően magas, olvasható az elemzésben. Szlovákiában az éves infláció mértéke február óta folyamatosan csökken (akkor még 15,4 százalék volt, májusra azonban 11,9 százalékra esett vissza), de az élelmiszerárak tekintetében továbbra is közel 22 százalékos drágulási tendenciát figyelhetünk meg. A pénzügyminisztérium előrejelzése azonban bizakodó, számításaik alapján 2023 második felére az éves infláció egy számjegyűre csökkenhet, az év végére pedig megközelítheti a 6 százalékot.

Az elemzésből továbbá kiderül, hogy a többi visegrádi ország lakossága is az élelmiszerre költi el a bevétele legnagyobb részét, de kisebb arányban, mint Szlovákiában: Magyarországon a fizetések 21,4 százaléka, Csehországban 21,2 százaléka, Lengyelországban pedig 20,6 százaléka megy el ételre és italra. Az EU-s átlag ezzel szemben 17,4 százalék.

A szlovák fogyasztói kosár második legnagyobb tételét a lakhatási és a rezsiköltségek jelentik, amelyek a fizetések 17,7 százalékát viszik el. Ebben nem különbözünk Csehországtól és Lengyelországtól, ahol szintén a lakhatás jelenti a második legnagyobb anyagi megterhelést (előbbinél 16,8 százalék, utóbbinál pedig 16 százalék). Magyarország esetében azonban az látszik, hogy a fogyasztói kosár második legköltségesebb tétele a közlekedés, ami a bevételek 16,8 százalékát viszi el. A lakhatási költségek csak a negyedik helyen szerepelnek, az emberek többet költenek az egészségügyi kiadásokra (10 százalék), mint a lakbérre és a rezsire.

A szlovák fogyasztói kosár többi tétele között nincs kiugró különbség, például a lakosság fizetésének 7,8 százaléka megy el háztartási eszközökre, bútorokra és egyéb berendezési tárgyakra, és az emberek ugyanekkora arányban költenek a kultúrára is. Nálunk a közlekedési költségek aránya mindössze 6,7 százalékra rúg. Érdekesség, hogy a kiadások legkisebb részét az oktatással kapcsolatos költségek jelentik (1,6 százalék).