Közélet

Törlik a pártnevekből Kotlebát és Kollárt

Pozsony | A politikai pártok elnevezéséből eltűnik a pártelnökök neve, és kötelezően megszabják a párttagok minimális számát; a parlament ugyanis elfogadta a pártok működését szabályozó törvényt. Az ellenzék felháborítónak tartja a javaslatot, s nem kizárt, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul miatta.
ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

2018. október 19. 06:54

Boris Kollárnak is módosítania kell pártja nevét - TASR/AP-felvétel

Hosszú hónapokon át tartó tárgyalások után fogadta el a héten a parlament a párttörvényt. A legnagyobb vitát a törvény azon pontja váltotta ki, mely meghatározza, legalább hány taggal kell rendelkeznie egy pártnak. A törvényt előterjesztő SNS elnöke, Andrej Danko nem tagadta, hogy ezt a szabályozást főleg Igor Matovič mozgalma, az OĽaNO miatt foglalták bele a törvénybe. Matovič pártjának ugyanis hivatalosan éveken át csak négy tagja volt, később 13 fősre bővült az OĽaNO tagsága.

Mivel felmerült, hogy a minimális taglétszám meghatározása sértheti a polgárok gyülekezéshez való alkotmányos jogát, az SNS úgy fogalmazta meg a törvényt, hogy a pártalapításkor tetszőleges tagja lehet egy mozgalomnak, ám ha indulni akar a parlamenti vagy az európai parlamenti választáson, akkor legalább kétszer annyi tagot kell nyilvántartania, mint ahány jelöltet indít a választáson. A már bejegyzett politikai pártoknak a tagokra vonatkozó feltételt a legközelebbi pártlistás választásig, tehát a jövő májusban esedékes európai parlamenti választásig kell teljesíteniük.

Az ellenzéki SaS határozottan bírálta a jogszabályt. „Arról, hogy egy párt bejut-e a parlamentbe, a szavazók akarata kell, hogy döntsön, nem pedig az, hogy hány taggal rendelkezik a párt” – olvasható a párt sajtónyilatkozatában. Nem kizárt, az SaS az Alkotmánybíróságra adja a törvényt, a beadvány lehetőségét jelenleg jogászokkal elemzi.

Ugyanúgy az SNS javaslatára került a törvénybe az a rendelkezés, mely tiltja, hogy a párt elnevezése fizikai személy kereszt- vagy vezetéknevét tartalmazza. Ez a Marian Kotleba – Mi Szlovákiánk Néppártot és a Sme rodina – Boris Kollár pártot érinti. „Ellenkezik a demokratikus elvekkel, ha a párt nevében ott a vezetőjének a neve. Ez inkább a totalitárius rendszerekre jellemző” – indokolta a javaslatot Tibor Bernaťák, az SNS frakcióvezetője. Az elnevezés módosítására féléves határidőt kapnak a pártok, a jogszabály jövő január 1-jén lép hatályba.

Miroslav Beblavý (Spolu) ellenzéki képviselő szerint érezhető, hogy a törvény egyes paragrafusai kifejezetten Matovič, Kollár és Kotleba ellen irányulnak, s ez a jogszabály legnagyobb problémája. „Alapvetően jó ötlet a politikai mozgalmak tevékenységének a szabályozása, de kár, hogy a törvény nem részletesebb” – mondta Beblavý.

 

2018. szeptember 21. 09:38

Kotleba pártja is indít jelöltet Érsekújvárban

Az ország történetében nemegyszer jelent meg a politikai pártok nevében a pártelnök neve, jelenleg a parlamentben két ilyen mozgalom van: a Marian Kotleba – Mi Szlovákiánk Néppárt és a Sme rodina – Boris Kollár. A héten elfogadott párttörvény értelmében jövőre törölni kell az elnevezésből a személyneveket.

Amikor Daniel Lipšic és Jana Žitňanská 2012-ben kilépett a KDH-ból, megalapította a Nová väčšina (jelenlegi NOVA) mozgalmat. De miután kiderült, hogy a pártnak túl alacsony a népszerűsége, a nevét Nová väčšina (Daniel Lipšic)re módosították. Kollár esete más volt, mivel pártját nem sokkal a 2016-os parlamenti választás előtt hozta létre, s már nem volt ideje az aláírások gyűjtésére, illetve a mozgalom népszerűsítésére, egy létező párt elnevezésének módosításával hozta létre a Sme rodina – Boris Kollár mozgalmat. Ugyancsak 2016ban, a választások előtt egészítették ki a szélsőséges ĽSNS elnevezését a pártelnök, Marian Kotleba nevével. 2019-től ismét módosítani fog kelleni az elnevezéseket.

Kötelező taglétszám

A jogszabály újonnan azt is meghatározza, hogy egy párt végrehajtó szervének legalább kilenc tagból kell állnia. A parlamenti és az EPválasztásokra összeállított jelöltlistáknak tartalmazniuk kell majd vagy az adott párt közgyűlésének taglistáját, melyen legalább 45 névnek kell szerepelnie, vagy a párttagok listáját, amelyen legalább kétszer annyi nevet kell majd feltüntetni, mint a jelöltlistán. Így, ha egy mozgalom például a parlamenti választáson 150 jelöltet indít, 300 tagot kell felmutatnia. A pártoknak továbbá egy nyilvántartást is vezetniük kellene a tagjaikról, melyben fel kellene tüntetni a tagok nevét, lakhelyét, aláírását, valamint egyéb személyes adatokat.

Szlovákiában jelenleg a Smer a legtöbb tagot számláló politikai párt. Az éves jelentés szerint 2017 végéig 15 182 tagja volt Robert Fico pártjának, ezzel a taglétszámmal messze megelőzte a többi politikai pártot és mozgalmat. A taglétszámot tekintve a második és a harmadik helyen két parlamenten kívüli párt, az MKP (9200 tag) és a KDH (8947 tag) végzett. Következik az SNS (7662 tag), a Híd (5517 tag), a parlamenten kívüli KSS (1793 tag), az ĽSNS (1439 tag), a Sme rodina (1350 tag), a parlamenten kívüli Spolu (896 tag) és a ProgresívneSlovensko(mintegy400 tag). Az SaS-nek már hagyományosan alacsony a taglétszáma. A pártnak jelenleg 208 tagja van, emellett a liberálisok 6478 szimpatizánst tartanak nyilván. Az OĽaNO mozgalomnak év végéig 13 tagja volt.

Tilalom a betiltottnak

A párttörvény hatályba lépését követően elzárnák a jövőben a politikától azokat, akiknek a pártját a Legfelsőbb Bíróság egyszer már betiltotta. A törvény értelmében a betiltott politikai pártok alapítói vagy a programalkotói öt évig nem alapíthatnának új pártot, nem is szerepelhetnének új párt vezetésében, alapító bizottságában, s már létező politikai párt vezető struktúrájának sem lehetnének a tagjai.

Ez a szabályozás Marian Kotleba ellen irányul, akinek Szlovák Testvériség – Nemzeti Párt mozgalmát 2006-ban tiltotta be a Legfelsőbb Bíróság, jelenlegi pártjának feloszlatását pedig Jaromír Čižnár főügyész kérvényezte. Egyébként még ha a ĽSNS-t be is tiltaná a ĽSNS-t, a párttörvény sem akadályozná meg Kotlebának, hogy a következő pártlistás választáson. Elég lenne, ha formálisan nem lenne feltüntetve a párt vezető struktúráiban.

A párttörvény 2019. január 1-jén lép hatályba, ám nem kizárt, hogy az SaS az Alkotmánybíróságra adja. A párt a törvény több szabályozását abszurdnak tartja, s felszólította Andrej Kiska államfőt, hogy ne írja alá. „Meggyőződésünk, hogy jogsértő, ha a választásokon való részvétel feltétele a párt tagjainak száma” – olvasható az SaS sajtónyilatkozatában. (dem, TASR)

 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Legfrissebb galériák
Olvasta már?